A mutatók szerint világszerte csökken – testmagasság és az életkor aránya alapján – az alultápláltnak számító gyerekek aránya:
1990 és 2018 között 39,2%-ról 21,9%-ra csökkent
az öt évnél fiatalabb gyerekek körében az alultápláltság, ami számokban kifejezve 252,5 millióról 149 millióra való csökkenést jelent.
A világszervezet statisztikai adati szerint Afrikában és Délkelet-Ázsiában jóval lassabb a változás üteme.
A gyerekkori elhízás ugyanakkor növekszik: 1990 és 2018 között a túlsúlyosnak számító gyerekek aránya 4,8-ról 5,9%-ra emelkedett, ami több mint kilenc millió gyereket jelent.
A felnőttkori túlsúly és elhízás csaknem minden régióban és országban növekedést mutat. 2016-ban 1,3 milliárd ember volt túlsúlyos és ebből 650 millió, vagyis a világ népességének 13%-a számított elhízottnak.
Az elhízás fokozza a diabétesz, a szív-és érrendszeri betegségek, az izomzat és a csontrendszer rendellenességei, valamint bizonyos ráktípusok kockázatát.
Jamamoto Naoko, a WHO munkatársa szerint a minőségi szolgáltatások biztosítása és az univerzális egészségügyi ellátás megvalósítása érdekében a megfelelő élelmezésnek az alapvető egészségügyi szolgáltatások egyik alapkövének kellene lennie.
Emellett jobb élelmiszer-környezetre van szükség, amely mindenki számára lehetővé teszi az egészséges táplálkozást
– tette hozzá a szakember.
Jelentésében a világszervezet a saját egészségügyi irányelveiket leginkább követő intézkedések bevezetésére buzdítja az országokat, emellett néhány ajánlást is megfogalmaz. Például a vas és folsav étrend-kiegészítők alkalmazását a várandósság alatt időszakban, valamint a késleltetett köldökzsinór-elvágást, amely biztosítja, hogy a csecsemő fontos tápanyagokhoz jusson hozzá.