Ezek a leggyakoribb tévhitek a tejről

A tej és tejtermékek a kiegyensúlyozott étrend részei, a legideálisabb kalciumforrások, emellett ásványi anyagokban, nyomelemekben is bővelkednek. Ennek ellenére számos tévhit terjed a tejről és a tejtermékekről. Kudron Emese Eszter dietetikus az Origónak elmondta, hogyan ismerhetjük fel a témával kapcsolatos álhíreket és hogyan szűrhetjük ki a hamis állításokat, illetve milyen szerepet tölt be az egészséges táplálkozásban a tej. A szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy csakis igazolt tejfehérje-allergiában szenvedőknek javasolt mellőzni az étrendből ezeket a termékeket. 

A tejfehérjék a legmagasabb biológiai hasznosulásúak Forrás: Shutterstock

Naponta jelennek meg újabb és újabb diéták, táplálkozási tanácsok az interneten. Hogyan szűrhetjük ki az álhíreket és honnan szerezhetünk hiteles információt a táplálkozással kapcsolatban?

Mint egyéb témakörökben, a táplálkozással kapcsolatban is számos ellentétes információkat találhatunk az interneten.

A hiteles, azaz szakmai oldalakon biztosan nem olvasunk sem a végletekig túlmagasztaló véleményt, sem annak ellenkezőjét. Mindig érdemes utánajárni a forrásnak. Például, ha nagyon negatív szemszögből íródott cikket olvasunk a tejről, érdemes megnézni, hogy esetleg egy növényi tejhelyettesítő alternatívákat gyártó cég publikálta-e"

– javasolja Kudron Emese Eszter dietetikus, hogy a jövőben ki tudjuk szűrni az álhíreket.

„Találkozom olyan jelenséggel is, amikor egyes élelmiszereket elhordanak minden földi rossznak, de a forrásokat is elolvasva világos, hogy a háttérben rosszul kivitelezett kutatás

és kisarkított következtetés levonása áll.

Ha a táplálkozástudomány terén túl pozitív vagy negatív csengésű cikket olvasunk, legyünk elővigyázatosak és néha nem árt a józan eszünkre hallgatni."

A tejtermékek a kiegyensúlyozott étrend részei

„Minden újhullámos, trendi vegán, reform és divatdiéta irányvonal ellenére a tejtermékek valóban a kiegyensúlyozott étrend fontos részei. Olyannyira, hogy csakis igazolt tejfehérje-allergiában javasolt őket mellőzni az étrendből. A legideálisabb kalciumforrások, és ásványi anyagokban, nyomelemekben is bővelkednek.

Emellett a tejfehérjék a legmagasabb biológiai hasznosulásúak, megelőzve a húsokat, belsőségeket, halakat.

Mértéktartó, rendszeres fogyasztásuk hozzájárulhat a csontritkulás megelőzéséhez, az élőflórás és probiotikus készítmények pedig segítik az emésztőrendszer kiegyensúlyozott működését és erősítik az immunrendszert. Ezek tükrében bátran állíthatjuk, hogy kiemelt szerepük van, de alappillérként tekintsünk inkább a zöldségekre és gabonafélékre.

Egy átlagos felnőtt számára javasolt napi 1.000-1.200 mg-os kalciumbevitel fele

származik az ajánlott mennyiségű tejtermékekből, a maradék 50%-ot egyéb források biztosítják, mint például az ásványvizek, olajos halak, magvak és zöldségek. Ugyan jelentős az olajos magvak (dió, mandula, pisztácia) kalciumtartalma, de a bennük található fitinsavak csökkentik a hasznosulást.

A hüvelyesek (szója, zöldbab, lencse) és egyéb leveles zöldségek pedig oxálsavtartalmuk miatt nem tekinthetők optimális forrásnak. Amikor ezeket az alternatívákat helyezzük előtérbe tartsuk szem előtt, hogy nagyobb, olykor szinte megehetetlen mennyiséget szükséges elfogyasztani a megfelelő kalciumbevitel érdekében."

A leggyakoribb tévhitek a tejről

„Ezzel kapcsolatban nagyon sok helytelen, élettani szempontból inkorrekt, picit szemtelenül fogalmazva, mókás dolgot lehet olvasni és hallani.

Egyik személyes kedvenc tévhitem, hogy a tejtől lesz csontritkulásunk.

Ennek alapja, hogy tudományosan nem sikerült igazolni, hogy több tej és tejtermék elfogyasztásának hatására erősebb lett volna a kutatásban résztvevők csontszerkezete. Amikor a kisarkított következtetés levonásról beszéltem, pontosan erre gondoltam"

– mondja a szakember.

Ha a laktózérzékenységet nézzük, elődeink éppen azért fejlesztették ki a savanyítási eljárásokat, mert a nyers tej panaszokat okozott Forrás: Shutterstock

Tévhit, vagy valódi tény az az állítás, hogy a tej tele van antibiotikummal és hormonnal, ez bejut a szervezetünkbe és emiatt alakul ki egy csomó betegség?

„Számomra érdekes, hogy jobban félünk a napi fél liter tej elfogyasztásától, mint egy jól sikerült ünnepnap vagy hétvégi buli alatt bevitt alkoholmennyiség egészségkárosító hatásától.

Tény, hogy a modern állattartás, az egyre növekvő fogyasztói igény és áhított tejhozam miatt az állatokat hormonnal és antibiotikummal kezelik. Történik mindez azért is, hogy asztalunkra élelmiszerbiztonsági szempontból kifogástalan, azaz fertőzésmentes termék kerülhessen.

Amennyiben az ajánlott mennyiségű tejet, tejterméket fogyasztjuk a szervezetünkbe kerülő hormon vagy antibiotikum mennyisége igen csekély,

működését nem befolyásolja negatívan. Emellett az öko-bio termékek sem száz százalékig azok, mivel gyakorlatilag a földön nem sok olyan hely van, ahol tökéletes tisztaságú élelmiszer előállítható. Ha kimegyek az utcára és beleszippantok a levegőbe, az sem bio, ha az eső lemossa a légköri szennyeződést a bio ültetvényre, már az sem az többé."

Manapság egyre több helyről hallunk a laktóz- és a tejfehérje-érzékenységről Forrás: pixabay.com

Emellett persze nemcsak tévhitekkel, hanem olyan állításokkal is találkozhatunk, amelyek akár vádnak is hangozhatnak. Ilyen például, hogy az ember az egyetlen élőlény, aki felnőttként is más állatok tejét fogyasztja.

Nos igen, de az ember az egyetlen élőlény, aki állatokat tenyészt, növényeket termeszt. Az ember az egyetlen élőlény, aki telefonon hívja fel a másikat és aki pénzért végzi a napi tevékenységeit. A sort tovább is folytathatnám, felesleges.

Laktóz- és tejfehérje-érzékenység: modernkori vagy régi probléma?

Manapság egyre több helyről hallunk a laktóz- és a tejfehérje-érzékenységről. Kicsit olyan érzésünk lehet ettől, mintha szépen fokozatosan sokallna be a szervezetünk a tejtől. De vajon tényleg erről van szó?

Tényleg a modern társadalom problémája ez vagy már régen is szenvedtek tőle az emberek?

„Régen is akadtak szép számmal laktóz- és tejfehérje-érzékenyek, csak orvosilag nem igazolták a problémát.

Figyelték szervezetük reakcióit és egyszerűen elkerülték, ami panaszt okozott. Például, ha egy újszülött sírós volt, majd cseperedett és 3-5 éves koráig hasfájós volt, a modern technolgóia – okostelefon, Google vagy egyéb információk hiányában, nem feltétlen gondoltak a szülők rögtön tejfehérje-allergiára.

Ha a laktózérzékenységet nézzük, elődeink éppen azért fejlesztették ki a savanyítási eljárásokat, mert a nyers tej panaszokat okozott.

A savanyított tejtermékekben (joghurt, kefir stb.) található baktériumok és gombák segítik a tejcukor lebontását, így kellemetlen tünetek nélkül tudták enni őket.

Elődeink éppen azért fejlesztették ki a savanyítási eljárásokat, mert a nyers tej panaszokat okozott Forrás: shutterstock.com

Az internet világának köszönhetően egyre többen diagnosztizálják magukat érzékenynek, ha tipikus „étel-intoleranciás" tüneteket észlelnek magukon. Abban a szerencsés esetben, ha a páciens ezután elmegy az orvoshoz és kivizsgáltatja magát, megszülethet a pozitív diagnózis.

Ez is egy magyarázat a betegek számának növekedésre, mely nem jelenti azt, hogy többen vannak, csak többet diagnosztizálnak.

Tapasztalatom szerint napjainkban egy kicsit divat allergiásnak, érzékenynek lenni és sokkal többen tartanak „mentes" étrendet, mint akiknek valójában szükségük van rá. Gyakori tévhit az is, hogy egy-egy alap élelmiszercsoport kizárásával (tej és tejtermékek, gluténtartalmú gabonafélék) egészségesebb étrend alakítható ki"

– mondta Kudron Emese Eszter dietetikus.

A tej ajánlott napi beviteli értéke

„Ajánlott napi fél liter tej kalciumtartalmának (600 mg) megfeleltethető mennyiségű tejet és/vagy tejterméket fogyasztani egy nap, melyet a magyar átlag lakosság nem ér el. Kicsit gyakorlatiasabban megfogalmazva,

próbáljunk napi három egység tejet, illetve tejterméket étrendünkbe illeszteni.

Egy adag megfelel kicsit több mint 1 kis pohár (200 g) joghurtnak, kefirnek, egy bögre (2 dl) tejnek, kb. 3 evőkanál (50 g) túrónak, 1,5 szelet (30 g) előre szeletelt sajtnak. Természetesen, ha valaki szívesebben eszik sajtot, túrót, joghurtot az ajánlott mennyiségben, akkor tegyen úgy."

Meg kell találni az arany középutat

„Gyakorlatilag egyik élelmiszercsoport túlzott vagy elégtelen fogyasztása sem javasolt, igaz ez a tejre és tejtermékekre is. Úgy, mint az élet egyéb területein, célszerű kerülni a szélsőségeket.
Szerintem a jól összeállított és változatos étrend az, ami hosszú távon nemcsak hozzájárul a szervezet egészséges, kiegyensúlyozott működéséhez, de jelentős élvezeti forrást is tud nyújtani."