A burgonyaszirmot egy George Crum nevű főszakács találta ki először 1853-ban. A Moon Lake Lodge-ban dolgozott, amely étterem híres volt a krumplikínálatáról.
Egy vendég panaszkodott, hogy a sült krumpli túl vastag,
ezért Crum elkészítette neki vékonyabb karikákra vágva. A vendég még mindig nem volt elégedett, ezért Crum úgy döntött, hogy olyan vékonyra vágja, amennyire csak tudja és így süti meg. Így született meg a csipsz.
Egy tizenöt éves gyerek találta fel 1905-ben. Frank Epperson egyik nap a tornácon hagyta a szódakészítő berendezését, reggelre a keverőpálca belefagyott. Ekkor fogant meg a fejében az ötlet. Tizenhét éves volt, amikor elkezdte eladni a pálcikás jégkrémeit.
A szendvics feltalálásáról sok elmélet kering. Az egyik egy John Montagu férfihoz kapcsolódik, aki nem akarta abbahagyni a szerencsejátékot, ezért rendelt magának két szelet kenyér között egy húst.
Néhányan azonban úgy gondolják, hogy mivel túl sokat dolgozott, ezért olyan ételre volt szüksége, ami a legkevesebb macerát igényli, ráadásul könnyen meg lehet enni.
A pezsgőt 1490-ben találták fel. Pezsgőborból készítették, a bor erjedésekor buborékok képződtek, amit nem tartottak jó előjelnek. Később azonban rájöttek, hogy nagyon is jó dolog történik, amit ma már pezsgőnek hívnak.
Will Kellogg az 1900-as évek elején találta ki a kukoricapelyhet, miközben egészséges granolát próbált készíteni a páciensei számára. Will és Harvey Kellogg véletlenül pelyheket készített a búzaszemekből.
Will addig folytatta a kísérletezgetést míg végül a kukoricából is sikerült pelyhet csinálnia.
Ernest Hamwi részt vett a St. Louis világkiállításon, ahol Zalabis nevű gofriszerű süteményeket árusított. Szomszédja fagylaltot árult, és hamarosan elfogytak a tányérjai. Ernest úgy segítette ki szomszédját, hogy a Zalabisból kúpokat készített, amelyekbe beletették a fagylaltot. Így született meg a tölcsér ötlete.