A nagymamám szívesen mesél történeteket a régi időkről, karácsony közeledtével pedig az elmúlt idők karácsonyairól.
Ők még maguk darálták a mákot és a diót a bejglihez, saját kezűleg gyúrták a tésztát is.
Szinte családi programnak számított – főleg, ha lányok voltak a háznál, akikre idővel átszállt a hagyományos bejglikészítás tudása.
Bár ma már számos divatos töltelékkel is készítenek bejglit, az igazi hagyományos mégiscsak a diós és a mákos marad. Arról nem beszélve, hogy nagymamáink receptjeit egyetlen bejgli sem múlja felül.
Készítsünk karácsonyra mi is!
Ha nem akarunk választani!
Hozzávalók a tésztához:
Hozzávalók a töltelékhez:
Elkészítés:
A langyos tejben keverjük el a porcukrot, majd morzsoljuk bele az élesztőt.
Míg felfut, tegyük a lisztet egy tálba, és olvasszuk meg a margarint.
Keverjük a liszthez az élesztős tejet, a tojássárgáját, majd a margarint és egy csipet sót.
Dolgozzuk és gyúrjuk össze a tésztát, majd tegyük félre meleg helyre.
Öntsük egy-egy tálba a diót és a mákot.
Felezzük el a porcukrot, és az egyik felét a dióhoz, a másikat a mákhoz keverjük.
Felezzük el a tejet is, és öntsük fel mindkettőt.
Jól keverjük össze.
A tésztát szedjük ketté, majd nyújtsuk ki.
A tölteléket oszlassuk el a felületén, tekerjük fel, és tegyük egy sütőpapírral kibélelt tepsire.
Keverjük össze a megmaradt tojásfehérjét, üssünk hozzá még egy tojást.
Az így kapott, összedolgozott keveréktől lesz aranybarna és roppanós a bejgli héja.
Kenjük meg a bejglik külsejét, és süssük 190 fokon egy órát.
Közben folyamatosan ellenőrizzük.