Minden, amit a hozzátáplálásról tudni kell

Mother feeds smiling baby vegetable puree from a plastic spoon at home.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az anyatej az élet első hónapjaiban teljes mértékben fedezi a csecsemő energia- és tápanyagszükségletét, az első év második felében a gyerek tápanyagigényének legalább felét, míg a második életévig a szükséglet legfeljebb egyharmadát biztosítja. A magyar szakmai irányelv szerint a hozzátáplálást legkorábban az 5. hónap elejétől el lehet kezdeni, és legkésőbb a 6. hónap végéig el kell kezdeni, ami nem zárja ki a 6 hónapos korig tartó kizárólagos szoptatást - írja a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének összefoglalója.

Kincset érő anyatej

A szoptatás az egyik leghatékonyabb módszer a gyerek egészségének és megfelelő fejlődésének biztosítására. Az anyatej ideális táplálék a csecsemő számára. Biztonságos, tiszta és olyan védőanyagokat (ún. antitesteket) tartalmaz,

amelyek segítenek megvédeni a babát számos gyakori gyerekkori betegséggel szemben.

Az anyatej az élet első hónapjaiban teljes mértékben fedezi a csecsemő energia- és tápanyagszükségletét, az első év második felében a gyerek tápanyagigényének legalább felét, míg a második életévig a szükséglet legfeljebb egyharmadát biztosítja.

Az utóbbiakat figyelembe véve, a csecsemőket 5-6 hónapos korig kizárólag és igény szerint anyatejjel kell táplálni Forrás: Shutterstock

Az anyatejjel táplált gyerekek jobban teljesítenek az intelligencia-teszteken, a későbbiekben kevésbé lesznek túlsúlyosak vagy elhízottak, körükben alacsonyabb a cukorbetegség, míg a szoptató nőknél kisebb a mell- és petefészekrák kialakulásának kockázata. Az utóbbiakat figyelembe véve, a csecsemőket 5-6 hónapos korig kizárólag és igény szerint anyatejjel kell táplálni.

Ez alól kivételt képez az aluszékony, nem megfelelő testtömegfejlődésű, bizonyos betegségben szenvedő csecsemők táplálása.

Az egészséges baba születését követően a 3. naptól napi 8-12-szer szopik, az első héten átlagosan napi 8-szor. Kezdetben 30-40 percig is eltarthat egy-egy szoptatás, azonban a kor előrehaladtával az időtartam csökken (15-20 percre), 4-6 hónapos korban akár 5 perc is elég lehet a baba számára. Az éjszakai szoptatás bár az anyának fárasztó lehet, elősegíti a hosszabb ideig tartó az anyatejes táplálás fenntartását és a bővebb tejtermelést.

Tilos a megszületést követően bármikor teát, cukros vizet adni a babának.

Olyan esetekben, ha a gyerek testtömege nem gyarapszik és bizonyítottan nem elegendő a tápanyagbevitele, csecsemőtápszer adása lehet indokolt orvosi javaslat alapján. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az UNICEF a szoptatást 2 éves korig vagy annál tovább javasolja hiszen figyelemreméltó haszna van az anya és a baba számára is.

Az első falatok

A magyar szakmai irányelv szerint:

A hozzátáplálást legkorábban az 5. hónap elejétől el lehet kezdeni, és legkésőbb a 6. hónap végéig el kell kezdeni, ami nem zárja ki a 6 hónapos korig tartó kizárólagos szoptatást. A hozzátáplálást úgy kell 5-6 hónapos korban elkezdeni, hogy a szoptatás gyakorisága ne csökkenjen a következő hónapokban sem.

A nemzetközi szakirodalomban számos ellentmondás van a hozzátáplálás elkezdésének időzítéséről. A WHO és az UNICEF 6 hónapos korig kizárólag anyatejet javasol - ez nemzetközileg érvényes, és főként a fejlődő országokra, azonban a fejletteknél az életkörülmények stb. miatt ez módosul.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerint 6. hónapos kor előtt nincs szükség kiegészítő táplálékokra,

de nincs meggyőző bizonyíték sem arra vonatkozóan, hogy a 6 hónapos kor előtt megkezdett hozzátáplálás az egészségre káros vagy kedvező hatással bírna (kivétel azok a csecsemők, akiknél magas a vashiány kockázata).

Az Európai Gyermekgasztroenterológiai, Hepatológiai és Táplálkozástudományi Társaság (ESPGHAN) véleménye szerint legalább 4. hónapos korig kizárólag anyatejjel, 6. hónapos korig kizárólag vagy túlnyomórészt anyatejjel szükséges táplálni a csecsemőt. A Francia Élelmiszerügyi, Környezeti és Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (ANSES) arra a következtetésre jutott, hogy 4-6. hónapos kor között javasolt elkezdeni a hozzátáplálást.

A hozzátáplálás mellett korlátlan alkalommal folytatható a szoptatás Forrás: Shutterstock

A hazai szakmai irányelv javaslata szerint a baba fejlettségéhez, készségeihez és szükségleteihez kell igazítani a hozzátáplálás bevezetését, az előrehaladást az ételek változatosságában, állagában, ízében és mennyiségében.

A hozzátáplálás mellett korlátlan alkalommal folytatható a szoptatás.

A bevezetésre szánt ételek adhatók szoptatás előtt vagy után, az anya és a baba kívánsága szerint. Kezdetben naponta 2x1-2 kávéskanálnyi táplálékkal kínáljuk a gyermeket, majd fokozatosan emeljük a mennyiséget és bővítsük az ételek változatosságát. Az új ételeket akár 8-15 alkalommal is kínálni kell, mire a csecsemő elfogadja.

Már a kezdettől fogva fontos a makro- és mikrotápanyagok bevitelének megfelelő aránya.

Ahogyan 6-17 éves gyermekeknél, az OKOSTÁNYÉR® hazai táplálkozás ajánlás iránymutatásai szerint is fontos a különböző élelmiszercsoportok optimális aránya, úgy csecsemőknél az anyatej, zöldségek, gyümölcsök, gabonafélék, húsok, tojás, tej- és tejtermékek, valamint a növényi olajok életkornak megfelelő mennyiségű bevitele javasolt.

Egy-egy szoptatást válthat ki havonta előbb a zöldség/burgonya/hús püré, majd a gabona/tej
püré és a gabona/gyümölcs püré. Már a hozzátáplálás kezdetétől törekedni kell minél többfajta, változatos étel adására, hogy a baba szervezete megfelelő mennyiségben, arányban és minőségben megkapja a szükséges energiát és tápanyagokat, valamint minél többféle ízt kóstoljon és kedveljen meg (pl. zöldségek és gyümölcsök).

Ötletek a csecsemő táplálásához

Zöldségek

Zöldségek közül elsőként választható a sárgarépa, a cékla, a burgonya, a saláta, a sütőtök, a főzőtök, a gesztenye, a brokkoli, a mángold és a spárga. A csecsemő 8 hónapos korától kaphat kelkáposztát, karalábét, karfiolt, magas, nehezebben emészthető rosttartalmuk miatt.

A spenót, sóska magas oxaláttartalma (gátolja a vas és a kalcium felszívódását) miatt, csak hetente egy alkalommal ajánlott.

Vegyszermentes zöldség felhasználása lenne az ideális, vagy legalább törekedni kell arra, hogy ellenőrzött beszerzési helyről (élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartása) vásárolt alapanyagból és elsősorban frissen készült ételt kapjon a csecsemő. Ellenkező esetben például a házi készítésű sárgarépapürében, főtt céklában, cékla- és sárgarépalében hűtéssel sem megakadályozható, 1-2 napos tárolás alatt feldúsuló, nitrát jelenléte súlyos mérgezést, akár életveszélyes állapotot idézhet elő.

A csecsemők szervezetében még fejletlen a nitrátlebontó enzim, amely csak három éves korra fejlődik ki teljesen, emiatt a nyolc hónaposnál fiatalabb csecsemők a legveszélyeztetettebbek. A mérgezés jellegzetes tünetei: a baba bőre és szája kékeslila színűvé válik, amit nehézlégzés kísér. Súlyos esetben, azonnali orvosi beavatkozás nélkül a mérgezés fulladásos halállal végződhet.

Gyümölcsök

A szezonalitást figyelembe véve elsőként lehet bevezetni az almát, az őszibarackot, a sárgadinnyét, a meggyet, a cseresznyét, a hámozott szilvát, érzékenységnek megfelelően a körtét, a déligyümölcsöket (pl. narancs, banán, mangó stb.), az avokádót. A gyümölcsöt lé, majd pép formájában adjuk.

Kezdetben csak kis mennyiségben adhatók az apró magvas, nehezen tisztítható, esetleg táplálékintoleranciát kiváltó (pl. eper, málna) gyümölcsök.

Friss gyümölcs vagy zöldség hiányában megfelelő módon tárolt mélyhűtött változat is adható. Fontos, hogy ne csak az édesebb ízű zöldségeket és gyümölcsöket, hanem a semleges és kissé keserűbb ízűeket (pl. brokkoli, spárga, cukkini, avokádó) is megkóstolja a baba.

A szezonalitást figyelembe véve elsőként lehet bevezetni az almát, az őszibarackot, a sárgadinnyét, a meggyet, a cseresznyét, a hámozott szilvát Forrás: Shutterstock

Hús, máj, hal és tojás

A hús, a máj és a hal korai bevezetése a későbbi életkorokban jó testi fejlődéshez és jobb kognitív funkciókhoz, képességekhez vezet. Ezért naponta vasban gazdag hús, hetente 1-2 alkalommal hal adása javasolt.

Hús

Kizárólag anyatejjel táplált csecsemőknél 6. hónapos kor körül a vastartalékok kiürülnek (ezt pl. az édesanya vasszintje, az újszülöttnél a köldökzsinór túl korai elszorítása (születés után <1 perc) is befolyásolja). ezért fontos, hogy már

az ételek bevezetésének kezdetekor minden nap kapjon vasban gazdag ételt a baba.

A vashiány megelőzése céljából a főzelék kiegészíthető jól felszívódó vasat tartalmazó hússal (pl. nyúl, sertés, borjú), májjal, hallal. Csirkemájat (elsősorban fiatal csirkéét) hetente egyszer kaphat a baba. A vassal dúsított gabonafélék, a tojássárga adása is hozzájárul a fokozott vasigény kielégítéséhez.

Hal

A halak, ómega-3-zsírsavtartalmuk miatt legalább hetente egyszer adhatók. Ezek a zsírsavak hozzájárulnak többek között az agy és szem megfelelő fejlődéséhez. A tengeri halak (pl. lazac, szardínia, makréla, hering) ugyan magasabb zsírsavtartalommal rendelkeznek,

de néhány édesvízi halban (pl. busa, pisztráng, kecsege) is megtalálhatók az említett jótékony tápanyagok és a potenciális nehézfém-tartalomveszélye kisebb.

Tojást betöltött 4 hónapos kortól (5. hónap kezdetétől) lehet adni a babának, de esetleg allergizáló hatása miatt oda kell figyelni, hogy ne kapjon egyszerre nagyobb mennyiséget. Nyers tojást vagy abból készült ételt (pl. házi majonéz, csokoládé mousse) tilos adni a csecsemőnek.

Tej és tejtermékek

A joghurt könnyebben emészthető, mivel az előállítási folyamat során a tejfehérjék kicsapódnak és a tejcukor lebomlik. A napi ajánlott mennyiség: maximum 100-125 ml natúr joghurt, kefir - gyümölcsökkel, gabonafélékkel együtt.

Túrót, reszelt sajtot a főzelékek kiegészítésére vagy gyümölcspüréhez keverve naponta 2 alkalommal 100 ml-enként 1 kávéskanálnyi mennyiségben lehet adni.

Tehéntej 6 hónapos kortól, fő ételnek nem, és csak maximum 100 ml/nap mennyiségben adható szilárd táplálékokkal együtt. Az első életévben a rendszeres és nagyobb mennyiségű tehéntej adása tilos, mivel a vashiány előfordulását segítheti elő.

Gabonafélék

Már a hozzátáplálás kezdését követően ajánlott naponta egy evőkanál gabonaalapú pürével vagy 1-2 galuskának megfelelő mennyiségű gluténtartalmú (gabonafélékben, pl. búzában, rozsban, árpában található fehérje) táplálékkal (pl. liszt, búzadara, babakeksz) indítani, majd lassan, fokozatosan emelni a mennyiségét. Glutént tartalmazó ételt az 5. hónap kezdetétől lehet adni, de 12 hónapos korig csak kisebb mennyiségben. A gabonafélék közül a rizs az első szilárd táplálékok között szerepelhet.

Folyadékok

Kizárólag anyatejjel táplált csecsemőnek nincs szüksége kiegészítő italra. Vizet, esetleg cukrozatlan babateát (lehetőleg pohárból) akkor javasolt adni, ha már legalább 3 alkalommal fogyaszt szilárd táplálékot.

Nem adható a babának:

• gyógy-, fekete és zöld tea,
• nyers tej,
• kecsketej: egyrészt táplálkozás-élettani szempontból nem megfelelő a csecsemő számára,
• másrészt a tehéntej és a kecsketej fehérje közötti keresztallergia kockázata magas,
• koffein, alkoholtartalmú ital.

Só, cukor, zsiradék

A lehető legkevesebb sóval, cukorral vagy azok felhasználása nélkül készüljenek az ételek és óvakodni kell a sós, édes, fűszeres ízek túlzott előfordulásától is. Olaj (repce-, olívaolaj) 6-7 hónapos kortól adható a főzelékekbe keverve, 200 g ételben 8-10 g (kb. 1 teáskanálnyi) mennyiségben. (2)

A csecsemőknek nem adható:

• nem hőkezelt, feldolgozatlan méz Clostridium botulinum baktériumspóra tartalma miatt, ami ha bejut a csecsemő éretlen bélrendszerébe elsőként székrekedést okoz, majd gyenge szopásreflex, kifejezéstelen arc, izombénulás következhet be, amely végül a légzőizmok leállásához és halálhoz vezethet. Ezért az 1 évnél fiatalabb babának még a legkisebb mennyiségben se kerüljön az ételébe, teájába, de még a cumira se nem hőkezelt, nem bevizsgált méz,
• sűrített tej,
• fulladás veszélye miatt egészben adott dió, mogyoró, egyéb olajos mag, cukorka, cseresznye, kukorica, kemény, nyers gyümölcs vagy zöldségdarab, stb.

Az új ételek mindig egyenként kerüljenek bevezetésre, hogy az esetleges tüneteket felismerjük Forrás: Shutterstock

Ételek, amelyek allergiát válthatnak ki

Ide tartozik a búza, a tehéntej, a tojás, a földimogyoró, a csonthéjasok (dió, mogyoró, mandula, makadámdió, kesudió, fenyőmag stb.), a szezámmag, a mustármag, a halak, a tenger gyümölcsei (kagylók, rákok), a szója, a zeller, a farkasbab.

Ezen élelmiszerek későbbi bevezetése nem indokolt, sőt annak elhalasztása fokozza az allergia kialakulásának kockázatát.

Az allergén ételek (tojás, hal, mogyoróvaj stb.) betöltött 4 hónapos kortól (5. hónap kezdetétől) adhatók, de figyelni kell arra, hogy ezekből lehetőleg ne kapjon a baba egyszerre nagyobb mennyiséget. Az új ételek mindig egyenként kerüljenek bevezetésre, hogy az esetleges tüneteket felismerjük. Ugyanebből az okból ajánlatos ezen ételek bevezetését a délelőtti órákra időzíteni.

Az ételek állaga

A folyékony-pépestől haladunk a darabos, majd a szilárd ételek bevezetése felé. A rágásra szoktatást általában 8-10 hónapos kor körül érdemes elkezdeni úgy,

hogy villával törjük össze a főzeléket, egy-egy nagyobb, de egészen puha zöldségdarabot hagyva benne, amit a baba az ínyével összenyomhat.

A csecsemőnek szánt rágcsálnivalók legyenek borsó nagyságúak, vagy egészen vékony, puha szeletek, melyek a fogínyek (fogak) között és a szájban könnyen összenyomhatóak és szétomlóak, pl. főtt brokkoli, édesburgonya, sütőtök, banán, puha körte, sárgabarack, sárgadinnye, mangó, avokádó, húsgombóc, sajt.

Kiemelendő, hogy a hozzátáplálás során figyeljünk a baba éhségre és jólakottságra utaló jeleire;

türelmesen, a saját tempójában etessük; csökkentsük a csecsemő figyelmét elterelő ingereket (pl. tévé, telefon); minél többfajta ételkombinációval, ízzel ismertessük meg.

Két új étel bevezetése között legalább 3 nap teljen el. A „csecsemő által irányított elválasztás" (baby led weaning, BLW) módszer biztonságosságának megnyugtató igazolásához további bizonyítékok szükségesek, ezért a hazai szakmai irányelv nem ajánlja az alkalmazását.

Forrás