A negyvennapos böjt során a keresztények húsvétra, Jézus Krisztus feltámadásának ünnepére készülnek.
A vallásos gyakorlat középpontjában, ebben az időszakban a bűnbánat és megtisztulás áll.
A nagyböjti önmegtartóztatás legszigorúbb változata a negyvenelés volt. Ilyenkor a böjtölő csak negyvenszer evett ebben az időszakban – tehát naponta csak egyszer.
Szintén szigorú az a szokás, hogy a nagyböjt péntekjein csak hét búzaszemet ettek.
Ma a katolikus egyházban a böjt előírása az, hogy a 18 és 60 év közötti emberek böjt idején naponta csak háromszor étkezhetnek, lehetőleg nem jóllakva, és péntekenként kifejezetten tartózkodni kell a húsételektől.
A húsvét előtti böjtölésnek ma már több nem hivatalos formája is elterjedt, van, akik csak azt a részét tartják be, hogy péntekenként nem esznek húst és vannak olyanok is, akik csak nagypénteken tartják ezt a szokást. Mások a hús teljes elhagyásával böjtölnek hamvazószerdától a húsvéti sonkabontásig.
A böjtölés jó hatással van a szervezetre, ugyanis kitisztulnak a méreganyagok, a bélrendszer regenerálódik, és az anyagcsere felgyorsul, visszaáll egyfajta belső egyensúlyi helyzet, arról már nem is beszélve, hogy a zsírpárnák is eltűnnek.
Néhány dologra azonban érdemes odafigyelni, nehogy több kára legyen a böjtölésnek, mint haszna.
Hogy pontosan mire, az nagyban függ attól is, hogy hogyan böjtölünk. Fontos tudni, hogy a szervezet már néhány napos ételmegvonás esetén megkezdi a tartalékai lebontását. Legelőször a zsírt, ha elfogynak a zsírraktárok, következnek az izmok és más fehérjék. A harmadik lépcsőben a csontok leépítése történik, utolsó lépésként pedig az idegrendszer és az agy kerül sorra.
A teljes koplalással járó böjtkúrák nem véletlenül szoktak maximum csak egy vagy két napig tartani. Ha pedig olyan böjtöt tartunk, ahol csak napi egyszer étkezünk, lényeges, hogy figyeljünk a megfelelő energia, vitamin és ásványi anyag bevitelre, mert ezekre feltétlenül szüksége van a szervezetünkek. Nagyjából 70 százalékra érdemes csökkenteni az energia bevitelt, figyelve arra, hogy vitaminok és a nyomelemek mennyiségét ne mérsékeljük.
A hús elhagyása nem okoz problémát a szervezetnek, de a fehérjét pótolni kell, valamint érdemes figyelembe venni, hogy a fejlődő szervezetnek, az időseknek és a fizikai munkát végzőknek még több fehérjére van szüksége, náluk egyszerűbb lehet ezt hússal bevinni.
A böjt lényege a lemondás, a lemondásé pedig a befelé fordulás, egyfajta lelki megtisztulás. Mindez jól jöhet, akkor is, hogyha valaki nem vallásos.
A húsvét előtti időszak keretet adhat, hogy lemondjunk valamiről, a belső fejlődésünk érdekében, felfogható ezt egyfajta tavaszi megújulásnak is.Egyáltalán nem muszáj, hogy a hús vagy a jóllakottság érzése legyen az, amiről lemondunk.
A böjtölés akkor a leghatékonyabb (és persze a legnehezebb is), ha olyan dolgokat engedünk el időlegesen, ami nem feltétlenül szolgálnak minket, de mégis fontosak. Így jó ötlet lehet személyre szabni a böjtöt.
Az összegyűjtött húsmentes receptek itt találhatók meg.