A zsiradékok fogyasztását nem szabad nélkülözni, a helyes források és arányok eltalálása a fontos. A bő zsiradékban sült ételek nem igazán férnek bele az egészséges táplálkozásba, vagy csak hetente egyszer. A tudomány mindig újabb eredményekkel rukkol elő. Ahogy megdőlt a margarinok mítosza, úgy fest, az olaj sem annyira tökéletes élelmiszer, mint hittük.
Kis mennyiségű telített zsírt azonban be kell vinni a szervezetbe, mert ezek nélkülözhetetlen anyagokat tartalmaznak, energiát adnak, segítik a hormonműködést és a vitaminok felszívódását.
Mára már egyértelművé vált, hogy az étkezéseinkkel elfogyasztott zsírok típusa fontosabb, mint a mennyisége.
A kérdés csak az: milyen típusú zsiradékokat használjunk? Számos kutatás és egészségnevelő program ellenére is akadnak fehér foltok a laikus közönség számára a javasolt zsiradékforrásokkal kapcsolatosan. A trópusi olajoknak is nevezett kókusz- és pálmaolaj kiváló példái ennek, hiszen számos tévhit él a köztudatban velük kapcsolatban – mondják táplálkozási szakértők.
Köszuszoljaj, pálmaolaj
A híresztelésekkel ellentétben a kókuszolaj nem csodaszer. Kutatások nem igazolták, hogy szerepe lenne különböző betegségek, például az AIDS, a cukorbetegség, a pajzsmirigy-rendellenesség, a daganatos betegségek vagy éppen az Alzheimer-kór megelőzésében, kockázatának csökkentésében, illetve kezelésében. Csupán kevés bizonyíték szól amellett is, hogy az élelmiszerekben fogyasztva jelentős hatása lenne a gyulladásos folyamatokra vagy a bakteriális fertőzésekre.
A sok bizonytalansági tényező mellett ugyanakkor elmondható, hogy a kókuszolaj az egészséges, kiegyensúlyozott, változatos étrend részét képezheti, például a vaj és az állati eredetű sütőzsiradékok kiváltására.
Jól bírja a hőkezelést, így süthetünk benne húsokat. A pálmaolaj mérsékelt mennyiségben fogyasztva biztonságosnak tekinthető, bár rendszeres fogyasztása jelentős mértékben növeli a telítettzsírsav-felvételt. Az élelmiszeripar is használja, sokszor szerepel az összetevők között.
Állati eredetű zsíradékok
Az állati eredetű zsírokban, melyek szobahőmérsékleten kenhető, szilárd halmazállapotúak, a telített zsírsavak aránya magasabb. A szárnyasok zsiradékai, a kacsa- és libazsír ízletesek, élvezeti értékük nagy, érdemes újra felfedezni őket.
A liba- és a kacsazsír telített zsírokban szegényebb, egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakban pedig gazdagabb, mint más állati eredetű zsírok.
Ezek a tulajdonságok kedvezőbbek a szívre és az érrendszerre, így főzéshez ezeket bátran használhatjuk. A vaj meg az egyik legrégebbi, állati zsiradékból előállított élelmiszer. Nagy energiatartalmú, de könnyen emészthető és könnyen felszívódó zsiradék. Kiváló forrása a zsírban oldódó vitaminoknak.
Olívaolaj
Az olívaolajat az olajbogyó összetörését követő sajtolásával nyerik. Az egyik legősibb élelmiszerek egyike. Az extraszűz olívaolaj kizárólag sajtolással készül, annak első szakaszából nyerik, a gyártása során nem alkalmaznak hőt vagy finomítást. A legízletesebb és legdrágább olívaolaj-fajta.
Az olívaolaj a legszélesebb körben ajánlott olajféle.
Egyszeresen és többszörösen telítetlenzsírsav-összetétele magas, ez népszerű konyhai alapanyaggá tette. Viszont hevíteni nem tanácsos, inkább salátákra öntve fogyasszuk. Az extraszűz olívaolaj rendszeres fogyasztása védi az érrendszert a meszesedéstől, csökkenti a vér LDL-koleszterinszintjét, valamint a trombózis és más szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. A különböző magolajakra ugyanez vonatkozik, használjuk őket sütésre, főzésre, csak hidegen, pástétomokat, salátákat ízesítsünk velük.
Margarin
A margarinról az elmúlt években kiderült, hogy ha a „hidrogénezés" technológiájával készül, káros, a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát jelentő úgynevezett transzzsírsavak keletkeznek benne. Felismerve ezt a problémát, a margaringyártásban új technológiát vezettek be. Pálma-, illetve kókuszzsír hozzákeverésével – kihagyva a hidrogénezett zsiradékot a keverékből – elérték, hogy a terméknek kenhető állaga legyen, ezt korábban csak hidrogénezéssel készült zsiradékkal sikerült elérni.
Az új technológiának köszönhetően ma már a jó minőségű margarinokban a transzzsírsavak aránya minimális,
a megengedett határérték, vagyis 1 energiaszázalék alatt van.