A croissant történetéről számos legenda kering.
A név biztosan növekvő félholdat jelent, formáját a törökök 1683-as bécsi támadása, illetve a visszaverés felett érzett öröm ihlette.
Az akciót a pékek fülelték le. Az ellenség a hajnali órákban alagutat akart ásni a várfalba, ám a pékek, akik korán kelnek, megneszelték ezt, majd riasztották az őrséget. A veszély elhárulása után a mesterek félhold alakú péksüteményt sütöttek, amit ágyúval lőttek a törökök közé, hadd egye a pogány a félholdat.
A finomság idővel a város lakóinak körében is közkedvelt lett, pláne, hogy rituális élvezet volt ilyen módon elfogyasztani az ellenséget. Hogy miért rendeljük fejben a péksüteményt mégis a franciákhoz? Talán mert a 18. században Mária Terézia lánya, Marie Antoinette révén bekerült az országba, ahol vajjal feljavítva máig töretlen népszerűségnek örvend. Olyannyira, hogy a lakosság január 30-án, a croissant-napon egy emberként tiszteleg előtte.
Dormán Péter tíz éve keresi a jó croissant titkát, amiből ma már napi ezret süt.
2012-ben Londonban találkozott életében először olyasmivel, ami nem ipari gépsoron készült, gyorsfagyasztott croissant volt. Magyarországra hazatérve az ízt, az állagot nyomokban sem találta meg – igaz, 2012-ben a kézműves pékségek még gyerekcipőben jártak, de amikor erőre kaptak, akkor is periférián hagyták a croissant-t és en bloc a leveles tésztát.
„Egy barátom pékműhelyében kezdtem el kísérletezni a croissant-nal, majd 2017-en szegődtem el egy dán pékségbe inasnak. Itt már azt láttam, hogy kovásszal készítették a tésztát, nem élesztőzték agyon, csak természetes, vegyszermentes alapanyagokat használtak és minőségi vajat adtak a tésztához.
Kevéssé köztudott, de a ma ismert croissant állagát egy francia péknek köszönhetjük, aki utólag hajtogatta bele a tésztába a vajat, ugyanis kifelejtette belőle. Tulajdonképpen innentől eredeztetjük a leveles állagot" – ad eligazítást Dormán Péter. Hozzáteszi,
a jó croissant vajas ízű és illatú, mesterséges adalékoktól mentes, kívül ropogós, belül olvadós, vékony rétegekből épül fel, levegős, könnyű, önmagában fogyasztható, úgy, hogy aki eszi, sem közben, sem utána nem kíván folyadékot.
A croissant-t előállítani négynapos folyamat.
Dormán Péter és csapata előtésztával, kevés élesztővel, kétféle természetes kovásszal dolgozik.
Ez utóbbit kincsként őrzik, mindennap ugyanabban az időben etetik, ha szabadságra mennek, viszik nyaralni. A négynapos procedúra hátulütője, hogy nem derül fény azonnal a menet közben vétett hibákra. A fő hibafaktor az emberi tényező, de a nyári hónapok is tele vannak aknamezővel.
Melegben nehéz croissant-t készíteni, fontos a hőmérséklet és a páratartalom, ami akkor ideális, ha 70-75%-os.
Szobahőmérsékleten kezdődik a munkafolyamat, utána kell egy hűtőhőmérséklet, egy fagyasztó-hőmérséklet, sokkoló-fagyasztó hőmérséklet, megint egy fagyasztó-hőmérséklet, egy kelesztési hőmérséklet, végül egy sütési hőmérséklet. Ha megkelt a tészta, onnantól ki kell sütni, nem lehet eltárolni. Nincs helye a spontán ötleteknek, sem a szedett-vedett alapanyagoknak.
A lisztünk miatt azért vagyok nyugodt, mert azt édesapám készíti, aki 30 éve az agráriumban dolgozik, és idén már 10 hektáron nevel nekünk Mente búzát, aminek egyszerre magas a fehérjetartalma és jó a vízfelvevő képessége, emiatt ideális croissant-alapanyag.
Amikor a tészta szerkezete harmadik napra tökéletessé válik, a rétegek közé hajtogatják a vajat, ami a croissant lényege, jelen esetben a tészta szerkezetének 50 százalékát adja. Minden tésztába 27 réteget hajtogatnak a Franciaországból beszerzett, 84 zsírszázalékos vajból, majd minden croissant-t egyesével, kézzel formáznak meg, a negyedik napon pedig kisütik.
És ha már százalékok. A termék árában a liszt elenyésző szerepet játszik, kilója 140-160, míg a vaj kilója 5-6000 forint. Amikor elkészül, a sima 500, a töltött 1200–2000 forintba kerül. A töltelékek negyedévente változnak, de csak óvatosan.
A magyarok, ahogy az extrém formákat, úgy a túl egzotikus ízeket sem kedvelik.
A pisztáciás viszont átment, sőt, ha kikerülne a repertoárból, az a törzsvendégek körében zendülést okozna.
A hosszú távú célom mégsem a falak áttörése, sokkal inkább a mindig azonos és egységesen tetszetős, standardizált forma előállítása lenne.
– mondja Dormán Péter, ami azt sejteti, még mindig van hova fejlődnie.
Előtészta
Hozzávalók:
Hozzávalók(10 croissant-hoz):
Elkészítése:
Dormán Péter megosztotta velünk legfontosabb tanácsait is: