A marinálás tulajdonképpen nem más, mint a pácolás egy formája, melynek során ízesített, leginkább savanyú - ecetes, citrusos, vagy boros - folyadékba tesszük az ételeket.
Legtöbbször zöldségek, valamint húsok elkészítésénél használjuk,
egyrészt az ízélmény fokozása érdekében, másrészt pedig - keményebb húsfélék esetén - puhításra is alkalmas eljárás.
A legírozás egy dúsítási művelet, melynek során
tejszínt vagy tejfölt keverünk össze tojássárgájával, melyet ezután hozzáadunk bizonyos ételekhez. Leggyakrabban mártások, krémlevesek elkészítésénél használjuk,
röviddel a tálalás előtt. Fontos, hogy a dúsításra használt alapanyagot minden esetben alaposan keverjük el, ellenkező esetben becsomósodhat a leves vagy a mártás.
Az a fajta pörköléses eljárás, melynek során
az ételt alkohollal - például whiskeyvel vagy rummal - locsoljuk meg, majd miután az alkohol átmelegedett meggyújtjuk, majd tovább pirítjuk, illetve pároljuk az ételt.
Fontos, hogy az adott étel ízvilágához passzoló alkoholt válasszunk, például húsok esetében semlegesebb, édességek, desszertek készítésénél azonban válogathatunk a gyümölcsös aromájú szeszek közül is.
A flambírozás másik módja, hogy a már elkészült ételt öntjük le valamilyen alkohollal, meggyújtjuk, és lángolva tálaljuk fel.
Mivel veszélyes eljárás - hiszen a lángok magasabbra csaphatnak - rendkívül körültekintő módon kell végezni.
Bár elegáns éttermek étlapjain találkozhattunk már a konfitált kacsa- vagy libacomb kifejezéssel, illetve franciául a lekvár confiture (konfitűr), a szó valódi jelentésével nem igazán vagyunk tisztában.
A konfitálás, mint kifejezés néhány éve lett felkapottabb, maga a művelet valójában több évszázados múltra tekint vissza,
és gyakorlatilag tartósítást, hosszabb eltarthatóságot jelent.
Gyümölcsök esetén ez lassú, gyenge tűzön történő párolás vagy főzés, húsok esetén a főzés szintén lassan, általában valamilyen zsiradékban történik,
a magyar konyhában ezt gyakran abálásnak nevezzük. Ennek a módszernek a segítségével a hús megőrzi eredeti ízét, a lassú főzés során a fűszerek finoman átjárják a rostokat, és a zsír miatt attól sem kell tartani, hogy a hús kiszárad.
Leggyakrabban szárnyasokat szokás konfitálni, de létezik konfitált bárány, sertéshúsról, sőt, halak is.
A blansírozás hétköznapi szóhasználatban előfőzést jelent. Leginkább akkor használjuk,
ha tompítani akarjuk egy étel erős, markáns szagát, illetve ízét,
illetve a héj eltávolítására is alkalmas. Blansírozás során
az ételt felfőzzük, az első főzőlevét leöntjük, ezután alaposan megmossuk, majd tiszta vízben folytatjuk a főzést.
Zöldségeket is szokás blansírozni azért, hogy megőrizzük ropogós állagukat, ezeket a forró vízből jegesbe dobjuk, hogy ne puhuljon tovább a benne maradt hőtől.