Íme a legújabb laboratóriumi hús, a marhahús-rizs, ön megkóstolná?

Dél-koreai tudósok most megalkották a fenntartható fehérjeforrást, a "marha-rizst".

Fotó: JLPPA / Bestimage

Dél-koreai kutatók a közelmúltban ún. hibrid rizst hoztak létre laboratóriumban termesztett marhahússejtekkel, erről pedig úgy tartják, hogy a messzemenőkig fenntartható. Mára világszerte közismertté vált, hogy a fehérjeforrás  elengedhetetlen része az egészséges táplálkozásnak, ezt pedig a legtöbben korábban növényi- és állati eredetű alapanyagokból – babból, borsóból, diófélékből és teljes kiőrlésű magvakból, valamint halból, baromfiból és egyéb haszonállatokból nyertük ki. Most viszont mutatjuk a legújabb hibrid élelmiszer, azaz hibrid rizs egy fajtáját, a marhahús-rizst.

A Harvard School of Public Health táplálkozási szakértői azt tanácsolják, hogy a fehérjék döntő hányadát érdemes növényi eredetű forrásokból magunkhoz venni, a vörös hús fogyasztását pedig lehetőség szerint kerüljük el, mert a hústermelés egyrészt környezeti szempontból fenntarthatatlan, másrészt a túl sok hús elfogyasztása akár egészségügyi problémákhoz is vezethet, beleértve akár bélrákot is.

Mindezekre megoldást jelenthet azonban egy új laboratóriumi hús, egy friss táplálkozási alternatíva, egy növényi alapú fehérje fenntartható, laboratóriumban termesztett marhahúsba oltva – állítják dél-koreai tudósok.

 A marhahús és a húsfogyasztás nem fenntartható,  itt az idő váltani, íme a legújabb hibrid élelmiszer, a hibrid rizs, a marhahús-rizs
Fotó: JLPPA / Bestimage / JLPPA / Bestimage

A bizarr élelmiszert marhahús-rizs névre keresztelték a húsipar feltalálói, akik a tehenek húsát és zsírsejtjeit rizsszemekbe helyezték.

A fejlesztés során a kutatók a rizsszemeket halzselatinnal vonták be, majd marhákból származó vázizom- és zsírőssejteket ültettek beléjük, és úgy tűnik, egészséges a termesztett hús.

Körülbelül 10 nap kell a tenyészetben, ez az idő lehetővé teszi az állati sejtekből származó fehérje és zsír fejlődését. Az élelmiszer-technológia eredménye pedig egy rózsaszín-fehér szemcse volt, ez a marha-rizs. 

Ha megízleljük, akkor először a rizs íze dominál, majd később a többi íz is kibontakozik. Az enyhén diós fehérje ízt krémes, vajas utóíz követi.

 - mondta Jinkee Hong, a tanulmány vezetője a Yonsei Egyetemen, aki szerint a marhahús-rizs 8%-kal több fehérjét és 7%-kal több zsírt tartalmaz, mint a hagyományos társa. „A marhahús-rizs jól reprezentálja a jövő szuperélelmiszereiben rejlő potenciált, de ötleteket is kínál a hibrid élelmiszertermékek új formáinak kifejlesztéséhez” – mondta Hong.

 A marhahús-rizs csak egy a számos kísérlet közül, amelyek a rizs módosítására irányultak azzal a céllal, hogy több tápanyag kerüljön be az emberek alapvető étrendjébe.

 Az élelmiszer-technológia fejlődése hozta létre például a géntechnológiával készült ún. aranyrizst is, amely kifejezetten azért került kifejlesztésre, hogy tartalmazzon egy bizonyos A-vitamint, amelyről bebizonyosodott, hogy Ázsia és Afrika egyes részein hiányzik az ott élők étrendjéből.

Hong és csapata szerint az egészséges a termesztett hús termesztése jóval kevesebb üvegházhatású gázt termelne, mint a hagyományos marhahúsfehérje előállítása, tehát az alternatív hús előállítása meglehetősen „zöld”, nem kell számolni állattenyésztés környezeti hatása és az üvegházhatású gázok káros következményeivel. 

Ahogy az már-már közismert, 100 gramm marhahúsfehérje-termelés körülbelül 50 kg szén-dioxidot bocsát ki, míg ezzel megegyező súlyú fehérje hibrid rizsből történő előállítása mindeössze 6,27 kg szén-dioxidot termel. 

A termesztett laboratóriumi hús tehát rendkívül ígéretes terület a környezetre és az élelmezésbiztonságra, valamint a fenntarthatóságra és az alapvető etikára gyakorolt potenciális előnyei miatt is.

 – foglalta össze Hong.

Dél-koreai tudósok most megalkották a fenntartható fehérjeforrást, a "marha-rizst".
Fotó: JLPPA / Bestimage / JLPPA / Bestimage

Az elkötelezett dél-koreai kutatók természetesen nem az elsők, akik laboratóriumban előállított hústermékeken dolgoztak, ugyanis az első tenyésztett hús, a hasonló eljárással készült burger 2013-ban került bemutatásra Mark Post, holland tudós által. Kevesebb mint egy évtizeddel később a laboratóriumi húsipar közel 150 vállalatot tesz ki világszerte, akik főként a közönséges húsok, mint a sertés-, a marha- és a csirkehús alternatíváinak előállítására törekszenek. 

Hong szerint a laboratóriumban termesztett húsok még mindig nagyon drágák a tömegtermeléshez, ami egyben azt is jelenti, nem sok eséllyel lesznek elérhetők a szupermarketek polcain egyhamar. 

Ráadásul a termelőknek arra is meg kell találni a módot, hogy meggyőzzék az embereket a laboratóriumban termesztett hús előnyeiről, hatásáról, sőt egyáltalán magáról a fogyasztásáról is, ugyanis az Élelmiszeripari Ügynökség brit székhelyű felmérése szerint a résztvevőknek csupán egyharmada volt hajlandó egyáltalán kipróbálni a laboratóriumban termesztett húst.