A legelterjedtebb feltételezések szerint a cseresznye Anatóliából származik, Lucullus római tábornok fedezte fel és terjesztette el a világon. Csakúgy, mint az eper, a rózsafélék családjába tartozik. Ma már több, mint ezerféle nemesített változat létezik, melyek közös őse a vadcseresznye. A cseresznyefa rendkívül szívós, ezt mutatja, hogy mediterrán területeken, de akár Norvégiában is megél, azonban nem szereti a levegőtlen és túlságosan nagy humusztartalmú talajt.
A cseresznye nemcsak remek íze, de kedvező egészségügyi hatásai miatt is népszerű gyümölcsféle. Bőven tartalmaz A- B-és C-vitaminokat, ásványi anyagok közül pedig vasat, foszfort, nátriumot, rezet, káliumot, kalciumot, cinket, mangánt és brómot.
Közel 80%-a vízből áll, igen kevés kalóriát tartalmaz, így fogyókúrázók számára ideális nassolnivaló.
Mézédes íze ellenére szénhidráttartalma és glikémiás indexe viszonylag alacsony, így mértékkel még a cukorbetegek és inzulinrezisztensek is fogyaszthatják.
További előnye a magas rosttartalma, melynek révén serkenti az emésztést, és elősegíti a méregtelenítési folyamatokat a szervezetben. Rendszeres fogyasztásával megelőzhető, illetve megszüntethető a székrekedés.
A cseresznye ezen kívül bőven tartalmaz flavonoidokat és antioxidánsokat, ami gátolja a szabad gyökök kialakulását, így fontos szerepe van a rákmegelőzésben és a fiatalság megőrzésében.
Antocián tartalmának köszönhetően vértisztító és húgysavcsökkentő hatással rendelkezik, így erősen ajánlott a fogyasztása ízületi problémák, illetve köszvény esetén
már csak amiatt is, mert csökkenti az ezzel járó fájdalmakat.
Erősíti az immunredszert, hatékonyan veszi fel a harcot a gyulladásos betegségekkel szemben, és jó hatással van a vérképzésre is, ezért az egyik legjobb természetes orvosság a vérszegénység megszüntetésére és kezelésére.
Szépíti a bőrt és normalizálja a hormontermelést, és még a szívnek is jót tesz, ugyanis csökkenti koleszterinszintet, ezáltal minimalizálja a szívroham kialakulásának esélyét. Mivel erősíti az izomokat, és gyorsítja azok regenerálódását, rendszeresen sportoló embereknek szinte kötelező a fogyasztása.
A cseresznye természetes melatoninforrás, aminek köszönkóhetően elősegíti a nyugodt, pihentető alvást.
Így rossz alvóknak javasolt lefekvés előtt egy-egy pohár cseresznyelét elkortyolgatniuk.
A cseresznye áldásos hatásai nemcsak frissen, hanem fagyasztva is érvényesülnek, ezért használjuk ki a szezont, és bátran töltsük fel vele a mélyhűtőt.
Bár legtöbbször, magában, nyersen fogyasztjuk, amint leszedtük a fáról, vagy megvettük a piacon, hiszen annyira lédús és frissítő, hogy önálló desszértként is megállja a helyét, különösen a nyári kánikulában. Azonban fontos tudni, hogy nem áll el hosszú ideig - hűtőszekrényben, lezárt fedelű dobozban is maximum néhány napig - így ha nagy mennyiségű terméshez jutunk esetleg saját cseresznyefánk van, jó, ha van a tarsolyunkban néhány ötlet, hogyan hasznosítsuk ezt az értékes finomságot, anélkül, hogy kárba veszne.
Bár sokan nem gondolnánk, a lehetőségek tárháza végtelen.
Készíthető belőle ízletes szörp, illetve a nagymamák kamrájából jól ismert cseresznyebefőtt, de például kiváló bor-vagy pálinka is.
Emellett nyári gyümölcslevesek, gyümölcssaláták, koktélok, bólék kedvelt alapanyaga. Nem beszélve az olyan ínycsiklandó desszertekről, mint a cseresznyés pite, vagy a koktélok díszítéséhez is használt kandírozott cserszenye.
Végül mutatunk két nagyszerű receptet cseresznyéből, ami nagy valószínűséggel mindenkinek elnyeri a tetszését, akár családi vagy baráti összejöveteleken is sikert arathatunk vele.
Tejszínes cseresznyeleves
Elkészítés:
Pirított mandulaforgáccsal, tejszínhabbal, de önmagában is nagyon finom.
Egyszerű cseresznyés kevert süti
A cseresznyés süti töltelékéhez a cseresznyét kimagozzuk, és megszórjuk a fahéjjal és szegfűszeggel elkevert porcukorral.