A parmezán az egyik legkedveltebb sajtféle Európa-szerte. Ha egy olasz étteremben elhangzik az a kérdés, hogy kérünk-e parmezánt a tésztára, a válasz nagy valószínűséggel igen. Ugyanis egy tésztaétel sem teljes anélkül, hogy megszórnánk a tetejét egy bőséges adag reszelt, kemény sajttal.
Azonban erről a népszerű sajtféléről nemrég kiderült egy sötét titok, ami sokakat elriaszt a további fogyasztásától. A legtöbb sajt ugyanis egyszerű tehéntejből áll, ám a parmezán ilyen téren kicsit más.
A parmezán tejből, sóból és egy állati eredetű oltóanyagból készül. Ez egy olyan enzim, ami a kisborjú, kecskegida, vagy a bárány gyomrában van, ami segít nekik megemészteni az anyatejet.
Ez az enzim egy fontos összetevője a tradicionális parmezánnak. Márpedig ahhoz, hogy a sajtkészítők hozzájussanak, egész fiatalon le kell vágni az állatot. Így a parmezán nem tekinthető vegetáriánus terméknek.
A poszt villámgyorsan terjedt el a közösségi oldalakon, és rendkívül nagy port kavart. Az egyik felhasználó azt írta, hogy elsírja magát, ha belegondol, hogy a parmezán a kisborjú gyomrában termelődő anyagból készül. Egy másik hozzászóló megfogadta, hogy szereti a parmezánt, de ezek után nem szívesen eszi, de olyan is volt aki azt írta, hogy életében nem akar többé sajtot látni.
Páran vigaszképpen azt írták, hogy rengeteg márkájú parmezánsajt létezik, és nem mindegyikben található meg ez az összetevő, egyes cégek növényi eredetű oltóanyaggal dolgoznak. Azonban épp ezért fontos, hogy mindig olvassuk el a termék összetevőit.
Az eredeti, olasz parmezán, melyet csak néhány régióban - Bolognában, Reggio Emiliában, Mantuában, Modenában és Parmában - készítenek, azonban egészen biztosan tartalmazza a borjú gyomrából kivont oltóenzimet.
Azonban nemcsak a sajtok, de néhány parfüm között is akad olyan, amit az emberek többsége nem szívesen használnának, ha megtudnák, mit is tartalmaz valójában. A legtöbb ugyanis hódváladékot tartalmaz, melyek az állat anális mirigyeiből származnak. Bár nem hangzik túl gusztusosan, pézsmaszerű illata egzotikus, fás jegyeket kölcsönöz a parfümöknek, amelyek kiegyenlítik a virágos és citrusos illatokat. A hódváladék gyógyászati tulajdonságokkal is rendelkezik. Antibakteriális és gyulladáscsökkentő hatása is van, és segíthet a sebek gyógyulásában. Korábban élelmiszer-adalékanyagként is használták, amire ma már csak ritkán van példa.
Hasonlóan bizarr a csiganyál, bálnazsír és az ámbra használata a kozmetikumokban, utóbbi ugyanis az ámbráscet gyomrából kivont anyag.