Stresszevés: Mit jelent pontosan, és miért csináljuk?

A stressz hatására a kortizol, a stresszhormon termelődése megnő, ami pedig nagymértékben fokozza az étvágyunkat és az ételek utáni sóvárgást.

A stressz sajnos sokunk életében jelen van, és komoly hatással lehet étkezési szokásainkra is. Míg egyesek elveszítik étvágyukat, mások az érzelmi evés, a stresszevés felé fordulnak, különösen a jól bevált fogásokhoz. De vajon egy stresszevő effajta étkezése valóban segít csökkenteni a szorongását, vagy pusztán átmeneti megoldás? Utánajártunk.

A legfrissebb kutatások szerint a stresszevés három fő okát különböztetjük meg:

• Biológiai ok: A stressz hatására a kortizol, a stresszhormon termelődése megnő, ami pedig nagymértékben fokozza az étvágyunkat és az ételek utáni sóvárgást. A tünetek enyhítése, azaz az evés tehát valójában a testünk egyik módja lehet a stressz enyhítésére.
• Társadalmi és kulturális örökség: Sokunk számára bizonyos ételek gyakran társulnak pozitív emlékekkel, családi hagyományokkal, így egy stresszesebb időszakokban hajlamosak vagyunk visszatérni ezekhez a jól bevált ételekhez, amelyek egykor örömöt és nyugalmat jelentettek számunkra.
• Pszichológiai komponens: Ugyan az étkezés sokak számára átmeneti állapotjavulással járhat, ily módon elterelve figyelmünket a minket éppen sújtó negatív hullámokról, de ez valójában az érzelmek elfojtását jelenti, amely korántsem jelent jót hosszú és rövid távon sem.

A stresszevés komoly hatással lehet fizikai és mentális egészségünkre egyaránt
Fotó: Shutterstock 

Miért eszünk stresszhelyzetben, és mit jelent pontosan a stresszevés?

Bár a stresszevés azonnali enyhülést eredményezhet, Jacqueline Shiels, a kaliforniai Walnut Creek-i Kaiser Permanente klinikai pszichológusa,szerint – aki nem mellesleg táplálkozási zavarokra és rendellenes táplálkozásra specializálódott – ezek a hatások csupán rövid távon éreztetik hatásukat, hiszen az ételek a pszichénk számára elsősorban biokémiai hatással bírhatnak, mint a szerotonin felszabadítása, ami például közismert kedélyjavító, sőt, az étkezés körüli rituáléink és a közös étkezés másokkal szintén feledteti egy időre a gondokat. 

Az érzelmi éhség azonban hosszú távon káros, hiszen az egészségtelen táplálkozás és az érzelmi indíttatásból történő sokszor mértéktelen evés rossz szokásunkká válhat, a stressz valódi okainak kezelését pedig késlelteti.

A stresszevés az éhség és a sóvárgás keveredését eredményezheti az agyunkban, ezért ha a problémák tornyosulásakor kezdünk komolyabb falatozásba, akkor érdemes feltenni magunknak a kérdést, hogy mikor is ettünk utoljára. Ha ugyanis ez nem régen történt, valószínűleg nem a szó fizikai értelemben vett éhségről van szó.

Az étkezési szokások monitorozása tehát segíthet azonosítani, hogy a stressz hatására fordultunk-e a konyhába, vagy valóban éhes voltunk.

A stressz hatására a kortizol, a stresszhormon termelődése megnő, ami pedig nagymértékben fokozza az étvágyunkat és az ételek utáni sóvárgást
Fotó: Shutterstock 

Így kerülhetjük el a stresszevést:

1. Egészséges étkezési szokások kialakítása: Fontos, hogy már előre gondoskodjunk a megfelelő tápanyagbevitelről, hogy elkerüljük az alacsony vércukorszinttel járó ingerlékenységet.
2. Nézzünk szembe negatív érzelmeinkkel! Ne próbáljuk meg elnyomni az érzéseinket evéssel, inkább tarts egy rövid szünetet, és foglalkozzunk a stressz forrásának felkutatásával és annak megoldásával.
3. Mozgás: A mozgás minden formája javítja a hangulatot, és endorfinokat szabadíthat fel.
4. Kreatív tevékenységek: Tegyünk egy próbát, ragadjunk ceruzát és rajzoljunk, vagy hallgassunk zenét, hogy eltereljük a gondolatainkat a stresszről, de az olyan tevékenységek, mint a fürdés, vagy a séta, szintén segíthetnek oldani bennünk a rossz érzéseket.
5. Alakítsunk ki érzelemkezelési stratégiákat! Készítsünk részletes listát azokról a nem élelmiszer-alapú módszerekről, amelyek segíthetnek a stressz kezelésében!
6. Szabályozzuk étkezési szokásainkat: Étkezzünk minden nap egy meghatározott helyen és időben, hogy elkerüljük a mértéktelen lakomázást!

Bár a stresszevés vagy zugevés sok ember számára ismerős mechanizmus, fontos felismerni, hogy hosszú távon nem jelent valódi megoldást, az érzelemszabályozás a gyakorlatban nagyon fontos. 

A tudatos étkezési szokások, a kreatív tevékenységek és a mozgás segíthetnek az érzelmek kezelésében, miközben csökkentik a stressz hatásait. Ha azonban rendszeresen eszünk érzelmi indíttatásból, a krónikus stressz kezelése végett érdemes szakemberhez fordulnunk.