Tavaly egy kiemelkedő tanulmány vizsgálta a legnépszerűbb étrendek környezetünkre gyakorolt hatását. A kutatás célja az volt, hogy összehasonlítsa a keto-, a paleo-, a vegán-, a vegetáriánus-, a pescatáriánus- és mindenevő étrendek szén-dioxid-kibocsátását. A különböző diéták éghajlati hatásairól már számos vita zajlott, de kevés kutatás foglalkozott eddig azzal, hogy az egyes diéták hogyan viszonyulnak egymáshoz, ha a fenntartható étrend a cél, ha a környezetvédelmet vesszük figyelembe.
Az eredmények világosan mutatják, hogy az ételeink nemcsak a táplálkozási szempontból fontosak, hanem jelentős környezeti hatással is bírnak. Diego Rose, a kutatás vezetője, a Tulane Egyetem közegészségügyi professzora hangsúlyozta: „Az éghajlatváltozás az egyik legfontosabb kihívás, amellyel szembe kell nézünk, és a növényi alapú étrendre való áttérés valóban csökkentheti szén-dioxid-lábnyomunkat.”
A kutatás eredményei szerint a legfenntarthatóbb és legkisebb környezeti károkokat okozó étrend a vegán diéta, amely teljes mértékben mellőzi az állati eredetű termékeket: egy ilyen étrend csupán 0,7 kg szén-dioxidot bocsát ki 1000 elfogyasztott kalóriánként. A legkevésbé fenntarthatónak pedig a keto-diéta bizonyult, amely a magas zsír- és alacsony szénhidráttartalmú táplálkozást jelenti: ez étrend esetében 1000 kalória elfogyasztása csaknem 3 kg szén-dioxidot termel, amely közel négyszerese a vegán étrend kártékony hatásának.
A gabonaféléket és a hüvelyeseket kizáró diéta, amely során a húsok, diófélék és zöldségek kerülnek előtérbe, szintén jelentős szén-dioxid-kibocsátással jár; 1000 kalóriánként 2,6 kg szén-dioxidot termel.
A CDC National Health and Nutrition Examination Survey által összegyűjtött több mint 16 000 felnőtt étrend adataira támaszkodva a tanulmány a vegetáriánus és pescatárius étrendet a veganizmus után a következő legjobbnak minősítette.
A kutatás világossá tette, hogy a mindenevő étrend, amely mind állati, mind növényi alapú ételeket tartalmazza, a középmezőnyben helyezkedik el, ha az éghajlati hatásokat górcső alá vesszük, ennek fenntarthatósága pedig fokozható, ha például a mediterrán diétát választjuk, amely több növényi alapú ételt tartalmaz, vagy ha a DASH diétát követjük, amely a húsfogyasztást mérsékli.
A tudományos munka arra is rámutatott, hogy amennyiben a mindenevők étrendjét követők csupán harmada áttérne a vegetáriánus étrendre, az mintegy 340 millió személygépkocsi szén-dioxid-kibocsátásával lenne egyenértékű.
Bár sokan nyilvánvalóan egészségügyi okból választják a vegán- vagy vegetáriánus étrendet, a környezetvédelem is egyre hangsúlyosabb szerepet kap. Diego Rose kiemelte:
A növényi alapú étrendre való áttérés nemcsak a bolygó számára előnyös, hanem számos egészségügyi előnnyel is jár.
Az éghajlatváltozás elleni küzdelemben tehát egyre inkább elengedhetetlen lesz, hogy az emberek mind jobban figyeljenek az étkezési szokásaik környezetre gyakorolt hatásaira. A Vegán Világnap nemcsak arra emlékeztet bennünket, hogy a vegán étrend jelentős pozitív hatással van a bolygónkra, hanem arra is, hogy a táplálkozásunk formálásával mindannyian hozzájárulhatunk egy fenntarthatóbb jövőhöz. Akár a teljes húsmentes diétát választjuk, akár mérsékeljük húsfogyasztásunkat, a legfontosabb, hogy tudatosan döntsünk a mindennapi étkezéseinkről. Ahogyan a kutatás is mutatja, az előrelátó táplálkozási szokások nemcsak a környezetet, hanem saját egészségünket is támogatják, a fenntarthatóbb étrend választása tehát kifejezetten jó döntés.