Keresse meg az első keze ügyébe kerülő műanyag tárgyat, legyen az egy palack vagy a tárolódoboz! Ha megvizsgálja, jó eséllyel talál majd rajta egy háromszögbe rajzolt számot: ez a szám mutatja meg többek között azt, mennyire veszélyes az egészségre nézve az az adott tárgy.
A műanyag különböző fajtái jócskán eltérőek, ezért is szükséges a típusokat hét csoportba sorolni. Van, amelyiket újrahasznosíthatjuk, másikat nem, és akad olyan, amelyiket biztonsággal használhatunk többször is, de van olyan is, amit egyszer sem érdemes élelmiszerek közelében alkalmazni.
A műanyagok hét típusa
A műanyag termékeken feltüntetett számok megmutatják, milyen típusú műanyaggal van dolga – vegyük sorra, melyik szám mit takar:
Veszélyes műanyagok a háztartásban
Azok a fajták tehát, amelyek veszélyesek az egészségünkre nézve – a 3-as, a 6-os, a 7-es, illetve az 1-es, ha többször használjuk –, jó, ha nem érintkeznek semmilyen élelmiszerrel, itallal.
Pláne nem érdemes (semmilyen) műanyagban mikrózni, melegíteni: a hő hatására a veszélyes anyagok kioldódásának esélye megnő! Ezért is van az, hogy a nyári forróságban a kocsiban felejtett palackokból sosem érdemes inni:
Kisgyermekes háztartásban érdemes a konyhán kívül a gyerekszobát is átnézni, és kidobni azokat a játékokat, amelyeket a kicsik rágcsálhatnak!
Mi az a BPA?
A BPA-t Alekszander Gyianyin, orosz kémikus fedezte fel a 19. század legvégén, de csak ötven évvel később kezdték el alkalmazni a műanyaggyártásban. A Mindmegette.hu cikkéből kiderül, hogy a biszfenol az ezredforduló után az egyik legnagyobb mennyiségben előállított vegyületté vált. Később különféle kutatások bebizonyították, hogy a BPA lehet a felelős például a prosztata- és a mellrák, a cukorbetegség, a pajzsmirigy-zavar, különféle szívbetegségek kialakulásért, de okozhat hormonális zavart, elhízást és meddőséget is.