A Forma-1 a motorsport királykategóriája, de a Mercedes napjainkban tapasztalható dominanciája miatt nem nevezhető túlságosan izgalmasnak. Persze volt már nem egy ilyen időszak, korábban a Ferrari és Michael Schumacher, később pedig Vettel és a Red Bull sajátította ki szinte mindig az első rajtkockát.
Mivel a formaautók versenyeit milliók imádják világszerte, sok éve már, hogy mindig készül játékos átirat az aktuális szezonhoz.
A Codemasters immár hét éve felelős a Forma-1-es videojátékok publikálásáért és fejlesztéséért, 2010 óta voltak jobb és rosszabb időszakok, és tavaly volt az abszolút mélypont, hiszen a játék semmit nem javult az egy évvel korábbi kiadáshoz képest, ráadásul még a legjobb lehetőségeket is kihagyták belőle, így nem csoda, hogy a felhasználók rendkívül csalódottak voltak.
A jogokat birtokló Codemasters viszont képes volt tanulni a hibáiból, és az a szerencsés helyzet állt elő, hogy idén augusztusban egy olyan játékkal rukkoltak elő, ami évek óta a legjobbnak mondható, és nemcsak a virtuális versenyzés szempontjából, hanem olyan „apróságok” miatt is, hogy az első indítást követően rögtön egy könnyed, egyszerű, mégis látványos menürendszerrel találjuk szembe magunkat.
Ha kigyönyörködtük magunkat, érdemes rögtön belecsapni a játék közepébe, az F1 2016 legjobb részébe, a karrier módba. Ez a lehetőség az F1 2015-ből teljesen kimaradt, és ha erre azért volt szükség, hogy idén ennyire erősen térjen vissza, akkor így utólag kicsit könnyebb feldolgozni a keserű pirulát. Ebben a szekcióban egy teljesen személyre szabott versenyzőt kreálhatunk, majd a nevünket bepötyögve már készen is állunk arra, hogy csapatot válasszunk.
A ránk váró versenyek során különböző feladatoknak kell megfelelni, és a tehetségünktől függően kapunk majd további szerződési ajánlatokat, eltérő kihívásokkal. A Manornál például az előrelépés a cél, a Williamsnél már muszáj jó pár futamon első helyet szerezni, míg
a Mercedesnél egyértelmű elvárás a dominancia fenntartása és a kupák begyűjtése, majd a világbajnokság elhódítása.
De ne szaladjunk ennyire előre: kezdésnek be kell állítani az avatárunkat, a sisakunkat, a nemzetiségünket, nevünket, versenyzői számunkat – nagyszerű, hogy mennyi mindent testre szabhatunk. Később megadhatjuk, hogy milyen hosszú kvalifikációt és versenyt szeretnénk, és lehetőség van a nehézségi szint beállítására is. Ezután már csak a menedzserrel való beszélgetés marad, aki elmagyarázza, hogy teljesítsük az elvártakat (burkoltan a nyomd neki, vagy kirúgunk szöveg hangzik el).
A fejlesztők nagyszerűen megoldották az átvezetéseket, van pályabemutató rajz, madártávlatból készített videó, minden, amit szem-szájnak ingere, akárcsak a valóságban. A kommentátorok a futamok előtt beszélgetnek, a szövegelésük még a hangosbemondóból is visszhangzik.
Ha pedig már szóba jött a szövegelés, akkor azzal érdemes tisztában lenni, hogy az angol nyelv ismerete elengedhetetlen a játékhoz, hiszen beszélgetni kell a mérnökökkel, és ismerni kell az autó minden részét ahhoz, hogy úgy teljesítsünk, ahogy szeretnénk, illetve ahogy elvárják tőlünk.
Nem árt korrektül beállítani az első és a hátsó szárnyat, a felfüggesztést, a kormányzást, és akkor a gumiválasztásról vagy a megfelelő stratégia kialakításáról még nem is beszéltünk.
A visszatérő karrier mód miatt a Practice még hangsúlyosabb szerepet kap, mint eddig, hiszen itt tudjuk tökéletesíteni a versenyautót, minden apró részletét. A gyakorló részben három almódot kapunk, ebből az elsőben azt tesztelhetjük, hogy mennyire vagyunk képesek az ideális íven haladni. Lényegében kapukat kell érinteni, utána pedig jöhet az elemzés, hogy mit és hol rontottunk el.
Tesztelésre kerül továbbá a gumikkal történő bánásmód, lévén, ha túl agresszívek vagyunk, többet kell bokszba állnunk, és értékes másodperceket veszítünk. Végül, de nem utolsósorban a sima időmérést is aktiválhatjuk, és küzdünk a saját legjobb eredményünkkel, egy szellemautót üldözve.
A konkurencia természetesen nem teszi meg azt a szívességet, hogy év közben egyáltalán nem fejleszt.
Szépen használják a virtuális zsetonokat, így ha nem gyakorolunk, nem megyünk ki órákat a pályára, nem próbálunk meg tizedeket faragni a kanyarokban, akkor könnyen előfordulhat, hogy elhúz mellettünk a mezőny, és ennek a vezetők egyáltalán nem fognak örülni.
A karrierépítés és a folyamatos gyakorlás mellett bevállalhatunk egyszeri futamokat is, valamelyik kedvelt pilóta bőrébe bújva, illetve végignyomhatunk egy teljes versenyhétvégét is. A száguldáshoz természetesen minden aktuális pálya a rendelkezésünkre áll, Bakutól Montréalon keresztül egészen a Hungaroringig, tökéletesen kidolgozva, részletesen, közönséggel és tribünökkel. Egy-egy futam során tényleg úgy érezhetjük, mintha a valóságban ülnénk a volán mögött,
még az sem kizárt, hogy a verseny végén a kanapén ülve elkezdünk integetni.
Az F1 2016-ban természetesen a többi játékos ellen is versenybe szállhatunk, de véleményem szerint a fejlesztőknek óriási fekete pont jár az osztott képernyős offline versenyek teljes kihagyásáért. A modern világ persze nem ezt várja el, de biztos más is örülne, ha nemcsak láthatatlan idegenekkel lehetne küzdeni, hanem láthatnánk a mellettünk ülő arcát, ahogy magunk mögé utasítjuk a pályán.
Ennek hiányában marad az online küzdelem, ahol már akár a 22 fős többjátékos módot is tudunk aktiválni. Ha összegyűlik ekkora sereg, akkor egész komoly versenyeket lehet lenyomni, csak alkalmanként túl sokat kell várni a lassabb internettel rendelkezőkre.
Az irányítás mindig kritikus pontjuk az autós játékoknak, meg kell találni azt a határmezsgyét, ahol még nem tűnik irreálisnak a vezetés, de mégis elég élvezetet nyújt, és a frusztráció miatt nem vágunk mindent azonnal a falhoz.
Kontrollerrel jól megy a történet, számítógépeken a joystick segít a finomabb manőverekben, de a legnagyobb élményt kormánnyal hozhatjuk elő, egy ilyen kiegészítő ugyanis tényleg élethű és precíz irányítást tesz lehetővé.
Az időjárási viszonyok mondjuk mindent megváltoztathatnak, amit korábban elterveztünk: a vizes úton jobban kipörög a kerék, hosszabbak a féktávok, egy szóval észnél kell lenni, és oda kell figyelnünk, hogy hidegben vagy éppen eső utáni száradó pályán kezdünk el körözni.
A Forma-1-es játékok történetében akadt már jó pár klasszikus cím, van, amihez még a mai napig készülnek rajongói kiegészítések, pedig másfél évtizede jelent meg (Grand Prix 4), ám az biztos, hogy az F1 2016-ot mostantól a legjobbak között kell emlegetni.
A grafika kiváló, nincsenek benne butaságok (a környezet mondjuk lehetne még a mostaninál is kidolgozottabb), az átvezető videók pedig pont olyan hosszúak, hogy még izgalmasak, de ugyanakkor ismertetik a feladatainkat is.
A korábbi részekhez képest ezúttal jobban oda kell figyelnünk a részletekre is, mindent kalibrálnunk kell, legalábbis akkor, ha tényleg felfelé ívelő pályán szeretnénk maradni. Figyelni kell a részletekre, legyen szó a leszorítóerőről, vagy éppen az alul- és a túlkormányzottság harmóniájáról.
A karrier mód egyértelműen a játék csúcspontja, nagyszerű, hogy saját névvel lehetünk világbajnokok, persze ehhez nagyon sokat le kell tennünk az asztalra, és nem lazsálhatunk a gyakorló időintervallumokban. A nehézségi szint ugyan állítható, de
annak semmi értelme, ha az ellenfelek gyengék és kihívás nélkül visszük győzelemre a futamokat.
Az F1 2016 nagyszerű megvalósítása annak, amiért a felhasználók évek óta könyörögtek. Most itt van, lehet szeretni, érdemes kipróbálni, ráadásul nem csak azoknak, aki egyébként is rajonganak a Forma-1-ért és úgy általában az autóversenyzésért.
Az F1 2016 a nyár végén, augusztus 19-én jelent meg PC-re, Xbox One-ra és PlayStation 4-re, tesztünket a PS4-es változat alapján írtuk.