Microsoft-Nokia háború a mobilszoftverek piacáért

Hosszú évekig is eltarthat és alapjaiban rendezheti át a technológiai szektor erőviszonyait a Microsoft és a Nokia között dúló háború. Az amerikai szoftveróriás, illetve a finn cég közötti harc tétje ugyanis a mobilfónia feletti egyeduralom. Ám, hogy ki kerül ki győztesként a két éhes gigász elkeseredett háborúskodásából, ma még csak közelítőleg sem jósolható meg. A Microsoft-Nokia páros mindenesetre minden elképzelhető fegyvert felvonultat annak érdekében, hogy a sors végül őt részesítse előnyben.

Ugyan-ugyan, mit nekünk játékkonzol-harc, mit nekünk böngészőcsaták! Sokkal érdekesebb háborút is tartogat számunkra a technológiai szektor. Gigászi összecsapást két gigász között, melynek kimenetele megjósolhatatlan, s melynek tétje nem kicsi: a hegemónia a mobilszoftverpiacon. A hadviselő felek két éhes óriás, kik új területek s új fogyasztók felé nyújtogatják mára szoros közelségbe került csápjaikat. Egyik oldalon a Nokia, a fűrészárugyártóból lett mobiltelefon-gigász, a szegmens 35 százalékos részesedésével rendelkező ura, a finn gazdaság tartóoszlopa. Másik oldalon a Microsoft, az operációs rendszerek egyeduralkodója, a szoftvervilágpiac nehézsúlyú öklözője. Két, nagyjából egy súlycsoportban lévő harcos, akik azonban a békés együttélés helyett inkább kiásták a csatabárdot.

A Nokia célja egyértelmű, a mobilkommunikáció Microsoftjává kíván válni - fejti ki némi iróniával Magnus Ahlberg, a Microsoft marketing menedzsere. Ám ez nem fog neki sikerülni - teszi hozzá a hivatali optimizmustól duzzadozó vezető. Ahlberg magabiztossága azonban nem több máznál, a Nokia az elmúlt években ugyanis igencsak komoly pozíciókra tett szert a kulcsszerepet játszó mobilszoftverpiacon. Kulcsszerepet játszó, hiszen a piac ura a mobilszoftverek ura, a mobilszoftverek ura pedig az egész mobilfónia ura. Nem is oly nehéz ezt megérteni, elég magára a Microsoftra gondolni. Mindenütt jelen lévő, szinte egyeduralkodó operációs rendszerein (DOS, Windows) keresztül a Gates-birodalom ugyanis mindent meghatározóvá, mindent eldöntővé vált a PC-világban, legyen szó szövegszerkesztőről, böngészőről, vagy játékprogramokról. Na ehhez hasonló a mobilszoftver szerepe, ami kulcsa a kis ketyeréken futó, vagy futni fogó alkalmazásoknak, játékoknak, szolgáltatásoknak, egyáltalán mindennek.

Így persze felesleges azon csodálkoznunk, hogy mindkét vállalat hajlandó még a csodafegyver bevetésére is. Főként, hogy alaptevékenységük - a Nokiánál a mobiltelefon-gyártás, a Microsoftnál pedig a PC-szoftverek - stagnáló kereslettel, s fokozódó versennyel kénytelen szembesülni, ami bizony komoly kényszert jelent az új vizekre való evezésre. Külön növeli ugyanakkor a szűzföld vonzerejét az is, hogy bár a drótnélküli szolgáltatások piacának volumene már az idei évben át fogja lépni a 100 milliárd dolláros határt, ám a jövő ehhez képest is félelmetes lehetőségeket rejt.

Na de nézzük, ki milyen fegyverzetet vonultat(ott) fel a csatamezőn! A Microsoft korántsem véletlenül a szolgáltatók megnyerését választotta. Az ellenségeskedések kezdetén, 1998-ban ugyanis a Nokia szövetségre lépett a brit Psion, az amerikai Motorola, és a svéd Ericsson gyártókkal, megalapítván a Symbian Ltd. konzorciumot. Egy londoni bejegyzésű vállalatot, amelynek deklarált célja a mobilszoftver-fejlesztés lett, ám amelynek valódi küldetéseként a Microsoft mobilszegmenstől való távol tartását jelölték meg az elemzők. A Microsoft ezek után viszont úgy döntött, hogy inkább a fogyasztói oldal felől próbálkozik, amit azon statisztikái is alátámasztottak, miszerint a világszerte eladott mobiltelefonok 70 százalékát a szolgáltatók értékesítik. Így kezdődött el a mobilszolgáltató részleggel is rendelkező nagy távközlési társaságok - a brit Vodafone és British Telecom, a spanyol Telefónica vagy a francia France Telecom - körüludvarlása. Ám a kezdeteket nem jellemezte siker, a Microsoft eredetileg PC-re tervezett, ám mobiltelefonra és PDA-ra (digitális személyi asszisztens - kézi számítógép) átkalibrált szoftvereit nagyfokú szkepszis övezte. Tovább rontott ugyanakkor a helyzeten az Orange-projekt kudarca is, a Nagy-Britanniában, Franciaországban és Németországban érdekelt mobilszolgáltató kifejezetten elégedetlen volt a készülékeire kifejlesztett Microsoft-szoftverrel.

Ám múlt év szeptemberében a szerencse végre a szoftveróriás mellé szegődött. A Vodafone számára kifejlesztett Mobile Information Server (MIS) szoftvere átütő siker lett, véglegesen megnyitva a mobilfónia kapuit a Gates-birodalom előtt. Ezután már nem kellett sok, s több készülékgyártó is - például a koreai Samsung, vagy a brit Sendo - elkötelezte magát a Microsoft Stinger nevű, kifejezetten a mobiltelefonokra kifejlesztett operációs rendszere mellett. Alig egy hónapja viszont annak, hogy a korábban becsődölt Orange-kooperáció is felújult: a szolgáltató együttműködési szerződést kötött a szoftvercéggel. Hasonlóképpen cselekedett időközben a Vodafone, a Telefónica és a Deutsche Telekom is. Ám Bill Gates arcára mégiscsak a múlt csütörtöki esemény varázsolhatta a legszélesebb mosolyt: a British Telecom mobilleánya bemutatta legújabb, Stingeren futó készülékét. A szoftvercég offenzívája ugyanakkor nem korlátozódott csupán a mobilkészülékekre, az ugyancsak drótnélküli technológiát használó (s a mobilharcban értékes támogatást jelentő) PDA-k szegmensében Pocket PC nevű operációs rendszere mára egyértelmű favorittá vált.

Mindeközben persze nem tétlenkedett a Nokia sem. Egyes adatok szerint a finn óriás ma háromszor annyi pénzt fordít a mobilszoftverek fejlesztésére, mint magukra a készülékekre. Ugyancsak jelentős forrásokat szabadítottak fel a Nokia internetes portáljának, az egyfajta ügyfélcsaliként működő Club Nokiának a fejlesztésére, ahonnan játékokat, csengőhangokat és egyéb alkalmazásokat lehet letölteni. Fő támadási felületnek azonban mégis a webszolgáltatás-technológiák fejlesztése bizonyult. A Microsoft az elmúlt években ugyanis óriási összegeket fordított ezen technológiák - amelyek lehetővé teszik, hogy bizonyos internetes szolgáltatások mobileszközökön is elérhetővé váljanak - kidolgozására, ám a Nokia az IBM-mel és a Sunnal együttműködve saját megoldásokat fejlesztett ki.

Na de mégis ki nyeri meg a háborút - kérdezhetnénk. Erre azonban egyetlen elemző sem adna nyugodt lelkiismerettel egyértelmű választ. A Nokia ugyanis korántsincs könnyű helyzetben, hiszen a rendkívül jelentős forrásokat felvonultatni képes, rámenősségéről és keménységéről híres Microsoft legyőzése bizony szinte lehetetlen feladatnak tűnik. Ám a szoftvercég helyzete sem irigylésre méltó, a finn vállalat ma ugyanis olyan pozíciókkal s olyan reputációval rendelkezik a mobilfónia világában, ami egyáltalán azt is kétségessé teszi, hogy valaha is győztest lehessen hirdetni az óriások háborújában.

Molnár Sándor