A javaslat jelenlegi - a House of Commons által elfogadott formájában - maximálisan tíz év börtön vagy nem meghatározott, de nem is korlátozott pénzbírság kiszabását tartalmazza a szerzői jogokkal védett szoftverek másolóinak. "Szerzői jog védelme alá eső anyagok - szoftverek, hang- és képhordozók - haszonszerzésből történő másolásáért és terjesztéséért" pillanatnyilag a kiszabható leghosszabb börtönbüntetés hossza két év.
A hazai helyzet
A magyarországi büntetőtörvénykönyv az okozott anyagi kárral arányosan növekvő büntetést szab ki arra, aki a szerzői jogot "haszonszerzés végett, vagy vagyoni hátrányt okozva megsérti". A jelenlegi szabályzás szerint maximálisan 2-8 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható az ilyen jellegű bűncselekmények elkövetője. Az ilyen mértékű büntetés kiszabásánál az okozott kár értéke meg kell hogy haladja az 500 milliós forintos határt, aminek eléréséhez már a "nagyüzemi" kalózkodás szükséges, ilyen volumenű gyártás leginkább az ukrajnai és bulgáriai CD-másoló "üzemekben" folyik - tudtuk meg Ormos Zoltán jogásztól. Hazánkban ilyen nagyságrendű szoftvermásolással nem találkozni. Hasonló eljárás során utoljára néhány hete született ítélet, akkor a Budai Kerületi Bíróság felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt egy körülbelül 20 millió forint értékű kárt okozó szoftvermásolót.
Évi sokmilliárdos kár
A nagy-britanniai törvényjavaslat a képviselőház után a parlament felsőháza, a Lordok Háza elé kerül, ottani jóváhagyása után pedig előreláthatóan az idei év őszén léphet életbe A szerzői jogvédelmi törvény új formája - a büntetések növelésén kívül - a végrehajtó hatóságok számára megkönnyíti a gyanúsítottaknál történő házkutatáshoz szükséges engedély beszerzését.
Brit kormányzati adatok szerint az illegális szoftverek terjesztése évi 9 milliárd font értékű kárt okoz az ország gazdasága számára. A BSA adatai szerint Magyarországon 2000-ben ugyanez több mint 11 milliárd forintot tett ki.
Korábban:
Törvénymódosítás a hackerek ellen
Globális razzia szoftverkalózok ellen