Kezdjük rögtön a névvel. Az ugye nyilvánvaló, hogy a megfejtése nem épp a címben rejlik. MMS - Multimedia Messaging Service, azaz a mi kis jól megszokott, háziasított szöveges üzeneteink a jövőben valamiféle multimédiás dolgokká fejlődnek. Azonban ez még sokára lesz, mert a rendelkezésre álló készülékek enyhén szólva nem túl széles palettáját látva is könnyen rádöbbenhetünk arra, hogy mi még csak a kísérleti terep vagyunk. Úgy látszik a nagy mobil távközlési cégek levonták a tanulságokat a WAP "sikereiből", és már nem próbálják meg egyszerre az egész világon elterjeszteni a jótéteményeiket.
A kezdetek
Olyannyira így van ez, hogy míg a WAP-pal először csak a Nokia jelentkezett a piacon, ráadásul olyan korán, hogy a szükséges széles sávú adatszolgáltatási technológiák (HSCSD, GPRS) akkor még nem is léteztek, most ez másként történt. Most az egész iparág összefogott a sikeres bevezetés érdekében. Olyan nevek, mint a CMG Wireless Data Solutions, a Comverse, az Ericsson, a Logica, a Motorola, a Nokia, a Siemens és a Sony Ericsson szövetkeztek, és teremtettek meg egy szervezetet, amely egységes alapelveket és egységes specifikációkat dolgozott és dolgoz ki annak érdekében, hogy a résztvevő cégek MMS-sel kapcsolatos minden fajta terméke a lehető legnagyobb összhangban működjön. A csoport szoros kapcsolatban áll a WAP Fórummal és a 3GPP-vel (Third Generation Pertnership Project - Harmadik Generációs Partnerségi Projekt), mivel egyrészt e két szervezet ismerteti majd eredményeiket, másrészt munkájuk egy az e két szervezet által kidolgozott MMS konformancia-dokumentumon nyugszik. Ez utóbbi egy az MMS berendezések által minimálisan támogatandó funkciókat meghatározó specifikáció. Sőt, a Nokia még ezen is túlment: megegyezett az Eurosport.com-mal, hogy közösen fejlesztik a majdan MMS szolgáltatásban elérhető tartalmakat. Ez pedig pontosan azért vált szükségessé, mert elemzők szerint az MMS piaca más lesz, mint az SMS-é. Várhatóan kicsivel több, mint a piaci forgalom fele fog az alkalmazás - ember kapcsolatból származni, és csak a maradékot adja majd a most egyértelműen döntő többségben lévő ember - ember kommunikáció.
Bíztató kezdet után... egy kis technológiai háttér
Az emberek szemében valami olyasmiként fog az MMS megjelenni, mint az SMS továbbfejlesztése, ami ugyanaz, mint a régi jól megszokott, csak egy kicsit csicsásabb, egy kicsivel többet tud, és egy kicsivel drágább is. És ez lehet, hogy nem is baj, mert a szolgáltatók csak így remélhetik, hogy a kommunikációnak ez a fajtája ne veszítsen népszerűségéből, az emberek ne idegenkedjenek tőle annyira. Azonban ha kicsit mögé nézünk a felszínnek, kiderül, hogy gyorsan kimerül a szöveges és multimédiás üzenetek közötti hasonlóságok listája.
SMS vs. MMS
Az első fontos különbség a továbbítás mikéntje. Az SMS-t a GSM hálózatok az úgynevezett szignál csatornán keresztül forgalmazzák. Ezek tulajdonképpen a rádió csatorna alatt és felett helyezkednek el, s amelyeken így a hangforgalommal párhuzamosan is lehet kis mennyiségű adatot mozgatni. (Furcsállotta már valaki, hogy beszélgetés közben is lehet SMS-t fogadni? Pedig nem is olyan nyilvánvaló a dolog!) Ebből a szemszögből tehát az SMS nem más, mint egy elsőre jelentéktelennek tűnő technikai lehetőség hallatlanul zseniális kihasználása. A MMS forgalom ezzel szemben már a GPRS rendszeren keresztül zajlik, annak minden előnyével és hátrányával együtt, tehát itt és most bizony a harmadik generációs telefónia egyik igen konkrét, és igencsak meggyőző előhírnökével állunk szemben! No azért ettől még nem kell teljesen elvarázsolva érezzük magunkat, mert a gyermekbetegségek egyike már itt felbukkan. Mégpedig az, hogy a jelenleg a piacon kapható egyetlen MMS képes telefon, a Sony Ericsson T68i GPRS szolgáltatása fix 3+1-es rendszerű, ami azt jelenti, hogy fixen 3*14,4 kbps-sel fogadja az adatokat és fixen 1*14,4 kbps-sel küldi őket, tehát az a furcsa helyzet áll elő, hogy egy multimédiás üzenetet átlagosan háromszor annyi időbe telik elküldeni, mint fogadni. Persze ez megoldható dinamikusan is, és minden valószínűség szerint a később széles körben elterjedő telefonoknál majd ez lesz a helyzet. A más továbbítási mód következtében más protokollokat (az adatok kódolására szolgáló szabványrendszereket) is használnak ezek a rendszerek. És lehet, talán éppen ebben rejlik a majdani siker záloga! Mert míg az SMS-t az egyedi SMS protokoll segítségével kódolták, addig az MMS eleinte főleg a WAP továbbfejlesztett eljárásait fogja használni, viszont később már a jó öreg TCP/IP feletti HTTP-t is támogatni fogja, csakúgy, mint a többi bevált internetes szabványt.
És ki a nyertes?
Technológiai szempontból egyértelműen az MMS, mivel általa ténylegesen is megvalósíthatónak látszik az oly régen emlegetett mobil internet-hagyományos internet közeledés. Mégpedig olyannyira, hogy míg a korai MMS megvalósításokban még szerepet kapnak az SMS szabványok, addig a 3GPP által meghatározott MMS már teljesen IP-alapú lesz. Tehát már a telefonunknak is lesz saját IP címe, ami ráadásul valószínűleg az új IPv6-os típusú lesz, mivel erre a jelenlegi IPv4 szabvány keretei már nem lennének elegek. Ezek után a különbségek után már természetes az, hogy teljesen új üzenetközpontokat kellett a hálózatkészítőknek tervezniük, és ezekben az SMS-kompatibilitás már csak egyetlen, habár még fontos részprobléma.
No és hol vagyunk mi, emberek?
Merthogy azért rólunk is essen szó, elvégre mi fogjuk használni! Mint már említettem ebben is lesznek különbségek, az előrejelzések szerint nagyobb arányú lesz az alkalmazás - ember típusú kapcsolat, mint az ember - ember kapcsolat. Van ezen kívül egy másik fontos különbség is: míg az SMS egy diszkrétnek mondható kommunikáció, addig ez nem áll az MMS-re. Egy rövid üzenetet gyorsan be lehet gépelni az asztal alatt, egy fényképet viszont már nem lehet feltűnés nélkül elkészíteni. Egy néhány szavas üzenetet egy pillantással el lehet olvasni, de ha ahhoz már egy kis hang is tartozik vagy maga az üzenet egy kis videorészlet, akkor azt már nem lehet teljesen bizalmasan kezelni. De a legfontosabb, hogy jól használható az MMS ember-ember közötti kommunikációra. Lehet, hogy ez nem tűnik olyan fontosnak, azonban a WAP története után nem mehetünk el szó nélkül az ilyen megállapítás mellett, mivel ott épp azon bukott el a dolog a nyilvánvaló adatátviteli problémák mellett, hogy ezek szerint az emberek elsősorban egy másik emberrel folytatott kommunikációra szeretik használni a telefonjukat.