Lassan nőtt a felhasználók száma
WIP
A hazai internet helyzetét méri fel az évente végzett World Internet Project.A lakossági internet-hozzáférések számának tekintetében 2002-ben a lassú növekedés jellemezte a piacot: a TÁRKI és az ITTK által elvégzett kutatás, a World Internet Project (WIP) magyarországi adatai szerint 2001 őszén a háztartások 6 százaléka kapcsolódott az internetre, az évente elvégzett felmérés legfrissebb, november végén megjelenő számai 2 pontos emelkedés után 8 százalékos penetrációról számolnak be. A növekedés üteme ezen a téren bizonyos szintű folytonosságot mutat, hiszen 2000-ben, illetve 1999-ben ugyanez a mutató 4, illetve 2 százalék körül mozgott. A magyarországi internethasználók számát mérő kutatások igen nagy szórással dolgoznak: a szakmai vélemények, piackutatások szerint hazánkban az otthonról, munkahelyről és iskolából netezők száma összességében 1,3-1,7 millió körül van. A különböző eredmények a kutatások eltérő módszertanából adódnak, többek szerint az is megnehezíti a pontosabb eredmények közlését, hogy nincsenek általánosan elfogadott mérési változók.
Zajlik a "broadband-forradalom"
A magyarországi internethasználat jellemzőinek és az internetezők számosságának idei alakulását vizsgálva mindenképpen szem előtt kell tartani, hogy a különböző jogi problémák igen hektikus viszonyokat teremtettek a piacon - véli Drajkó László, az [origo]-t kiadó Axelero Internet vezérigazgatója. Drajkó szerint a távközlési és internetszolgáltatók közötti hálózati és díjmegoztási szerződések megkötése körüli nehézségek miatt a szolgáltatók sokszor kényszerpályán mozogtak, így nem teremtődtek meg a nyugodt fejlődéshez szükséges körülmények. A jövőre nézve Drajkó reméli, hogy a piac mára kialakulni látszó konszenzusa - mely hatása már érezhető az év végi időszakban - 2003-ban még inkább megszilárdul.
Az idei év legnagyobb eredménye a gyors és korlátlan internetezést biztosító szélessávú kapcsolatok népszerűsödése, Drajkó szavai szerint a "csendes broadband-forradalom" kibontakozása. Az elmúlt hónapokban tömegessé váltak a szélessávú - ADSL és kábeltelevíziós - elérések, ezek dinamikus növekedése jövőre töretlen marad - mondja a vezérigazgató, hozzátéve, hogy a szélessávú penetráció arányát tekintve nagyobb, mint néhány uniós országban. Vélekedése szerint egyébként sokak broadbandre történő áttérésében szerepet játszott a Matáv átalánydíjas konstrukcióinak, a Mindenkinek díjcsomag és a 150 forintos éjszakai díjstop idei nyári megszűnése: ezután sokan fizettek elő inkább az árában versenyképes, a modemes internetnél nagyobb sebességet biztosító ADSL-re és kábelre.
Az internetes piac fejlődésének trendje nem okozott különösebb meglepetést Szép Tibor, a GTS Datanet üzletpolitikai és stratégiai tanácsadó számára. A jelenleg mintegy 30 ezer előfizetóvel rendelkező internetszolgáltató szakembere szerint az idei nyár ugyan okozott némi megingást a piacon, ám a helyzet az év végi időszakra stabilizálódni látszik. A kormány és a telefontársaságok által támogatott árú internetes távközlési díjcsomagok esetében viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy szerencsésebb lett volna, ha a 15 és 40 órás konstrukciókat szociálisan rászoruló előfizetők vehették volna igénybe - vélekedik Szép Tibor, aki szerint 2003-ban a díjmegosztási és hálózati szerződések körüli helyzet rendeződésével gyorsabb ütemben nőhet a hazai netezők száma.
Sokszor az érdeklődés hiányzik
A Vivendi is felemásan ítéli meg a helyzetet. Az idei év tapasztalatai azt mutatják, hogy az internet további terjedését több oldalról kell serkenteni - mondja Baráth Gergely, az internetszolgáltató január 1-től hivatalba lépő külkapcsolati és kormányzati igazgatója. Baráth szerint ma már nem az internetezés ára vagy a hiányzó számítógép az oka a távolmaradásnak, hanem a vonzó tartalmak hiánya. Bár az emberek a munkahelyükön - ahol az internet előttük van - szívesen böngésznek, a háló magyar nyelvű részén nincsenek jelen olyan szolgáltatások és tartalmak, melyekért otthonra előfizetést vásárolnának - közölte a Vivendi munkatársa, aki leginkább a praktikus, mindennapi életben is valóban szükséges online ügyintézési lehetőségeket hiányolja.
Ingyenes internet 2002-ben reneszánszukat élték az ingyenes internetszolgáltatók. A terület egyik hazai úttörője, a Kiwwi ugyan év elején csődöt jelentett, a második félévben több vállalkozás, így az Index, a Prím Média, az SWI és a Telnet indított hasonló szolgáltatást, emellett tovább él a Freestart. Az ingyenes internetszolgáltatásnál nincsen internetdíj, használóinak csak a távközlési költségeket kell fedezniük. A szolgáltatást működtető vállalatok bevételi forrását a díjmegosztási rendelet biztosítja, mely szerint a távközlési vállalatok kötelesek az internethívásból származó jöveledem meghatározott részét az ingyenes netszolgáltató számára átadni. |
Új tartalmak, hiányzó szolgáltatások az interneten
Az internetes tartalmakat vizsgálva látható, hogy bár az idei évben számos új kezdeményezés született, még jócskán találhatók hiánycikkek. Varga Károly, a Medián közvélemény-kutató cég internetes forgalmat mérő Webaudit szolgáltatásának munkatársa szerint idén a szélessávú internet-hozzáférés folyamatos elterjedése, a belpolitika és a választások iránti felfokozott érdeklődés, valamint a két valóságshow átütő sikere egyenként is jelentős forgalom-növekedést indukáltak. Varga úgy véli, a többletforgalom haszonélvezői elsősorban a vezető portálok, mivel az önálló vállalkozásként működö kis- és középsite-ok látogatottsága kevéssé emelkedett.
Ezzel ellentétesen vélekedik Nádori Péter, a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületének elnökségi tagja. Nádori szerint - aki a HVG online kiadásának főszerkesztője - az idei évet a dinamikus növekedés, valamint a piac konszolidációja jellemezte. A leglátogatottabb portálok az elmúlt közel 12 hónap alatt tovább növelték nézettségüket, a számokból kiderül, hogy nem csak többen neteztek, de a hálón töltött idő alatt több oldalt néztek meg, több időt töltöttek a neten. A növekedésben nagy szerepet játszott, hogy folytatódott a tartalomszolgáltatási piac átalakulása: kisebb vállalkozások összefogva közösen léptek piacra, a vezető portálok pedig nagyszámú és változatos szolgáltatói, tartalmi partnerrel bővítették kínálatukat - összegzi Nádori. Az [origo] egykori főszerkesztője szerint a kis cégek számára sokszor csak ezek a megoldások jelenthették az életben maradást.
Vezető portálok nézettségi adatai a Medián Webaudit mérése szerint, napi átlag, 2002. november, látogatás (session, egy látogatóhoz köthető oldalletöltések sorozata) szerint rendezve
Név | Látogatás | Oldalletöltés | |
1. | [origo] | 620 424 | 5 033 658 |
2. | Startlap | 340 399 | 1 001 771 |
3. | Index | 292 691 | 2 470 617 |
4. | Korridor | 175 057 | 1 829 426 |
5. | True Network | 162 158 | 1 301 380 |
6. | Habostorta | 113 466 | 903 980 |
7. | RTL Klub Online | 94 056 | 735 009 |
8. | 777sms | 93 096 | 334 024 |
9. | stop! network | 86 784 | 650 998 |
10. | Est.hu/HWSW/Hírkereső | 70584 | 221 032 |
Egyelőre nem bankolunk a neten
Lassan indul meg a pénzügyi tranzakciók és a közigazgatási szolgáltatások hálóra vándorlása, az elektronikus ügyintézés ma legjobb esetben is csak gyerekcipőben járónak mondható. Internetes banki szolgáltatásokat a WIP felmérése szerint a felhasználók 90 százaléka még soha nem vett igénybe, s csak 4 százaléknyi azok aránya, akik gyakran választják pénzügyeik intézésének ezen módját. Hasonlóan alacsony az aránya az interneten vásárlóknak, a felmérés szerint a megszokás mellett az alacsony érdeklődés egyik lényeges oka a bizalmatlanság: legtöbben nem vagy csak kismértékben érzik biztonságban hitelkártyájuk adatait az online tranzakciók során.
Idei újdonság az emelt díjas SMS szolgáltatás hazai bevezetése, mely nagymértékben megkönnyíti a fizetést főképpen kisebb értékű digitális tartalmak és szolgáltatások (például mobilos csengőhangok, digitális fényképelőhívás, tárhelybérlet) esetében. Az SMS kihasználására szintén remek példa a Való Világ és a Big Brother reality show-k közönségszavazási rendszere, mely a műsorok interaktivitása mellett a televízióknak új bevételi forrásokat biztosított.
Digitális tartalom
A netes tartalmak fejlődését kívánja serkenteni az uniós eContent program. Decemberben az IHM ehhez kapcsolódó pályázatot írt ki fejlesztési célokra.Általános vélemény szerint ugyancsak akad még tennivaló az elektronikus közigazgatási szolgáltatások terén - a netes tartalmak terén ez az a szegmens, ahol a vivendis Baráth Gergely és az axelerós Drajkó László is a legtöbb hiányosságot fedezte fel. Utóbbi szerint, míg a versenyszféra internetes kínálata - például a média, a pénzügyi szolgáltatások, vásárlási lehetőségek - mind a kínálat, mind a minőség terén nagyon jó, az államigazgatás "online-osítása" jóval hátrébb jár. A jelen helyzet szerint bár 2001 óta törvény szabályozza a tranzakciók biztonságáért felelős elektronikus aláírás helyzetét, s azóta az e-szignó is hozzáférhető a piacon (lásd korábbi írásunkat), hiányoznak a lehetőségeket kihasználó alkalmazások. Az e-ügyintézés első megjelenése az APEH kezdeményezése, a kiemelt adózók számára idén ősszel elindított elektronikus adóbevallási rendszer volt. Az informatikai tárca tervei szerint egyébként a több területen is működő gyakorlati ügyintézés lépésekben, hosszabb idő alatt valósulhat meg. Kovács Kálmán informatikai miniszter szerint először az önkormányzatok hálózati kapcsolatának biztosítása és az ezek közötti elektronikus kommunikáció megvalósítása a cél, amire már 2003-ban sor kerülhet. Az állampolgárok jogi, közigazgatási ügyeinek internetes intézése ezután, valamikor 2004-ben indulhat be - vázolta fel a minisztérium terveit Kovács december elején.