IHM: Új törvény, közháló, digitális adattár

Új hírközlési törvény megalkotása, Nemzeti Digitális Adattár létrehozása és intelligens városok kialakítása - többek között ezeket tekinti az idei év legfontosabb feladatának az Informatikai és Hírközlési Minisztérium.

Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) három legfontosabb idei feladatának az új, egységes hírközlési törvény előkészítését, a Nemzeti Digitális Adattár létrehozását, valamint a közháló-program beindítását tartja. Erről Csepeli György, a tárca politikai államtitkára beszélt csütörtökön Szekszárdon egy politikusokkal, valamint informatikai szakemberekkel folytatott tanácskozáson.

Csepeli elmondta: az új hírközlési törvény megalkotását részben az informatika világában tapasztalható gyors fejlődés, részben pedig az követeli meg, hogy a jelenlegi, immár 3 éve érvényben lévő jogszabályból kimaradt maga az internet, az informatikai forradalom középpontja. A politikai államtitkár úgy véli, a tartalomfejlesztés igényéből adódóan szükség van egy Nemzeti Digitális Adattár létrehozására is. Magyarázata szerint ez egy olyan technológiai, adattárolási, keresési szabványt jelent, amely lehetőséget nyújt az interneten eddig elérhetetlen adatok digitalizálására. Egy ilyen adattárba kerülhetnének például könyvtárak, képtárak gyűjteményei, de akár családi archívumok is. Az adatok birtokosa továbbra is tulajdonosi jogokkal rendelkezik majd a digitalizált tartalom felett, de azt átadja közcélú felhasználásra - mondta Csepeli György.

Az államtitkár a tanácskozáson arról is beszámolt, hogy az informatikai tárca elindítja a közháló programot, amelynek révén 2006-ig többszörösére akarja
növelni a közösségi internet-hozzáférési pontok számát az országban. A programra az idén mintegy 4 milliárd forintot költenek, s a kezdeményezés magába foglalja a hálózatfejlesztést, valamint a gyorsabb és jobb minőségű adattovábbítást biztosító szélessávú hozzáférési pontok bővítését is. A programon belül prioritást élveznek majd a különböző felhasználói közösségek, vagyis a civil szervezetek, az egyházak, önszerveződő csoportok, a közintézmények, és egyebek között a nonprofit szervezetek.

Csepeli elmondta, a minisztérium azt szeretné, hogy Magyarország 2006-ra olyan ország legyen, amely követi az informatikai fejlődést, és megfelel az információs forradalom kihívásainak. Szekszárdi látogatása során a politikai államtitkár a helyi képviselőkkel és informatikai szakemberekkel megvitatta a tolnai megyeszékhely "intelligens város" koncepcióját is. A dokumentum alapján Szekszárdon a meglévő városi infrastruktúra és informatikai rendszerek alkalmazásával 31 hónap alatt, mintegy 300 millió forintos költséggel magas szintű elektronikus kommunikáció jöhetne létre, amely hosszú távon az emberek életminőségének javulását is eredményezhetné. A programon belül 1000 új otthonba jutna el az internet és a szolgáltatók ötezer, e-mail címmel rendelkező ügyfélnek biztosítanának online ügyintézési lehetőséget.

A tervek között szerepel az is, hogy három éven belül 150 kis- és középvállalkozás kapcsolódjon a rendszerhez, és 25-40 intézmény kihasználja a világháló nyújtotta lehetőségeket. Az IHM a közháló-programon belül 2003-ban 400-500 millió forintot szán az intelligens város kezdeményezések támogatására - említette Csepeli.