Gyorsan nő az internetező gyerekek száma

Az elmúlt egy évben drasztikusan emelkedett az internetező tizenévesek és gyerekek száma Európában - áll egy friss felmérésben. Az elemző szerint ebben a szélessávú elérések terjedése is jelentős szerepet játszik.

A Nielsen/NetRatings piackutató cég elemzése szerint egy év alatt egyharmaddal bővült az internetező gyerekek és fiatalkorúak köre Európában, így számuk ma több mint 13 millióra tehető. A vállalat elemzője, Tom Ewing elmondta: a jelenlegi trend szerint egyre több család tekinthető rendszeres internethasználónak. - Ez összefüggésbe hozható az átalánydíjért korlátlan hozzáférést kínál szélessávú elérések gyors terjedésével: a percdíjak eltűnésével a szülők sokkal inkább engedékenyek gyermekükkel szemben, amikor az leülne a számítógéphez és internetezne. A felmérésből kiderül: a legtöbb (4,5 millió) 18 év alatti a brit szigeteken tekinthető rendszeres netezőnek, ezt követi Németország (3 millió) és Franciaország 1,5 millióval. A vállalat szerint legdinamikusabban a 12 év alatti korosztályban nő az internetezők száma.

A Nielsen/NetRatings nyolc ország - Németország, Svédország, Nagy-Britannia, Svájc, Hollandia, Franciaország, Olaszország és Spanyolország fiataljainak internetezési szokásait mérte fel.


Online veszélyek és védelem

A kutatás eredményeit kommentálva Chris Atkinson, egy brit gyermekvédelmi szervezet (National Society for the Prevention of Cruelty to Children) tanácsadója kifejtette: az internet ma már alapvető tanulási, oktatási eszköz, s szerepét kiemeli, hogy a gyerekek érdekesnek, vonzónak találják használatát. - Ennek ellenére a szülőknek figyelemmel kell kísérniük gyermekük online életét, netezési szokásait - véli Atkinson, hozzátéve: ez különösen a chatszobák esetében lényeges. A szakember véleményével összecseng a Microsoft döntése, mely szerint október közepétől jelentős korlátozásokat vezet be chatszolgáltatásánál. A vállalat szerint a döntés meghozatalában a gyerekek védelme játszotta a döntő szerepet: ily módon is megpróbálja távol tartani a fiatalokat a pornográf anyagoktól, illetve a névtelenségbe burkolózó felhasználóktól érkező szexuális zaklatástól vagy személyes találkozóra való invitálásoktól.

A témához kapcsolódik, hogy a vezető hazai internetes tartalomszolgáltatókat tömörítő Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) éppen a kiskorúakra káros internetes tartalmak visszaszorításáról, illetve az ebben történő állami szerepvállalásról tartott kerekasztal-beszélgetést szerdán. A vita résztvevői egyetértettek abban, hogy az oktatás és felvilágosítás a legfontosabb eszköz a kiskorúak védelmére, és abban is egyetértett a többség, hogy az illegális tartalmakkal szemben valamiféle technikai szűrésre is szükség van. Szintén egyetértés alakult ki abban, hogy rendkívül fontos az illegális, illetve a káros tartalmak fogalmi elkülönítése, mivel a két kategória gyökeresen eltérő szabályozási problémákat vet fel, hiszen míg az első a büntetőjog, a második inkább az ízlésformálás és a pedagógia hatáskörébe tartozik. Az állami szerepvállalás szükségességéről, illetve mértékéről már megoszlottak a vélemények: volt olyan álláspont, amely szerint az államnak egyáltalán nem kell részt vennie a szabályozás folyamatában, amely kialakítása a piac feladata; de elhangzott olyan, az MTE álláspontjától szintén távol álló elképzelés is, hogy az államnak kötelezővé kéne tennie a szűrést, méghozzá az internetszolgáltatók szintjén.