A Privacy International engedélyével a Technika az Emberért Alapítvány az idei évben immáron harmadik alkalommal osztotta ki Magyarországon a magánszféra megsértéséért járó kétes elismerést, vagyis a Nagy Testvér-díjat.
A citromdíjra az idei évben bármely olyan magánszemélyt vagy szervezetet jelölni lehetett, amely valamilyen szempontból veszélyt jelent az emberek háborítatlan magánéletére. Az, hogy valaki bekerül a jelöltek közé, nem jelenti azt, hogy bármilyen törvénybe ütköző dolgot követett volna ez - azt viszont igen, hogy a zsűri megítélése szerint veszélyt jelent a privacyre nézve. Az idei Nagy Testvér-díjat négy kategóriában osztották ki, s állami szervek, cégek, magánszemélyeket "jutalmaztak" vele. Az elismerésnek szánt Pozitív E-privacy-díjat pedig a magánszféra védelméért eljáró személynek ítélte oda az egy matematikusból és három jogászból álló zsűri. Mivel a díj internetes szavazógépét a szavazás ideje alatt feltörték, 2003-ban közönségdíj nem került kiosztásra.
Az állami szerverk közül 2003-ban a Budapesti Rendőr-Főkapitányság részesült Nagy Testvér-díjban, mivel munkatársai a Baptista Szeretetszolgálat Budapest öt pontján, lakóautókból működtetett tűcsere-programjában részt vevőket több esetben igazoltatták, megmotozták. Az adatvédelmi biztos korábbi megállapítása szerint a rendőrök csak akkor mehetnek be a szeretetszolgálat lakóautóiba, ha az valamely bűncselekmény elkövetőjének elfogása, bűncselekmény megakadályozása miatt szükséges, az ott zajló tűcsere és tanácsadás nem ad jogalapot a rendőrségnek a jármű átvizsgálására s az ott tartózkodók igazoltatására.
Cégek közül a zsűri a Szabó Kerttechnika tulajdonosának tevékenységét "díjazta", mivel indoklása szerint a cégtulajdonos kamerákon keresztül figyelheti meg a bekamerázott irodákban és más helyiségekben tartózkodó alkalmazottakat, az így készített felvételeket pedig egy hétnél tovább tárolja.
2003-ban Tóth Zoltán, a Belügyminisztérium államtitkára részesült a magánszemélyeknek járó Nagy Testvér-díjban. A zsűri indoklása szerint az államtitkár a személyes adatok védelméről szóló törvény módosításának előkészítése során az előzetes egyeztetések után tett, az intelligens elektronikus azonosító kártyával kapcsolatos javaslatáért vált jelöltté - ez a kártya tartalmazná a tajt, a személyi számot, valamint az adóazonosító jelet. A zsűri úgy ítélte meg, hogy mindez ellentétes lenne a privacy alapelveivel, ugyanis megteremtené a lehetőséget a különböző személyes adatok összekapcsolására.
A Pozitív E-privacy-díjjal az idén Sólyom László alkotmányjogász munkáját ismerték el. Az Alkotmánybíróság korábbi elnöke a személyi szám alkotmányellenességét kimutató munkájáért és az univerzális azonosító eltörlésében való alapvető közreműködéséért kapta a díjat. Munkássága a jelenlegi (elektronikus) személyiségi jogokat alapozta meg - áll a zsűri indoklásában.