Szülőhazája lép fel a nigériai csalás ellen

Nigéria kormányzata akár a vonatkozó törvénykezés megújításával is megpróbálná visszaszorítani a nigériai, más néven 419-es csalás néven ismert e-mailes visszaéléseket. Az ország két hónapos vizsgálatot indít a csalók ellen.

A néhány évvel ezelőtt tömegessé váló nigériai csalás alapja, hogy feladói busás haszonnal kecsegtető üzletre próbálják rávenni az e-mailben megkeresetteket. A tranzakció lényege, hogy a címzettnek nagyobb összeg bankszámlák közötti mozgatásában kell részt vennie, s ezért cserébe komoly részesedés üti a markát. A kéretlen e-mailből az is kiderül: a szervezők adminisztrációs és egyéb költségeinek fedezésére a résztvevőtől szerényebb összegű előleg átutalását kérik - utóbb kiderül persze, hogy ezzel az átutalással az üzlet le is zárul. A jelenség a nigériai csalás nevet kapta, utalván arra, hogy hasonló - bár offline - eljárással már a nyolcvanas évek Nigériájában is dolgoztak a zavarosban halászó "üzletemberek". Az alternatív megnevezésként használt 419-es csalás a nigériai büntető törvénykönyv ide vágó paragrafusára utal.

A nigériai kormány nemrégiben a 419-es csalás szigorúbb szankcionálása mellett döntött - adta hírül a BBC News. Olusegun Obasanjo nigériai elnök szerdai bejelentése szerint az ország vezetése két hónapos vizsgálatot indít annak kiderítésére, hogy milyen eszközökkel szorítható vissza a ma is virágzó internetes csalástípus. Az elnök szükség esetén a jelenlegi törvényi szabályozás megváltoztatásától sem zárkózott el.

Néhány héttel ezelőtt éppen egy Obasanjo nevében elkövetett csalássorozattal vádolt ausztrál férfi ügyében indult vizsgálat. Az ausztrál hatóságok szerint egy Nick Marinellis nevű férti olyan e-maileket küldött szét a világban, amelyekben arra kérte a címzetteket, hogy segítsenek visszaszerezni a nigériai elnök külföldi bankokban elhelyezett pénzét. A levelekben azzal kecsegtette a címzetteket, hogy ha támogatják a pénz visszaszerzésének költségeit, magas jutalmat kapnak. Áldozatai között maláj, japán, indonéz, brit, norvég, görög állampolgárok is voltak. A szélhámos összesen 3,5 millió dollárhoz jutott ezzel a módszerrel, egy szaúdi sejktől nem kevesebb, mint 400 ezer dollárt csalt ki.

Nigéria vezetése a most bejelentett vizsgálatot éppen azzal indokolja, hogy míg számos küldöldi országban folynak eljárások különböző csalók ellen, addig éppen az afrikai ország az, ahol eddig nem történt előrelépés ezen a téren, hiszen - mint az egyik magas rangú tisztviselő elmondta - Nigériában még nem történt vádemelés ilyen jellegű ügyben.