A legújabb Potter játék háttértörténete kissé sötétebb a megszokottnál. Harrynek és barátainak ezúttal egy veszélyes mágussal kell szembenézniük, aki nem átallott megszökni a címben is szereplő Azkaban börtönéből, melyben a veszélyes varázslókat őrzik. Mindennek tetejébe a gazfickó, aki történetesen a Sirius Black névre hallgat, azt is a fejébe vette, hogy meggyilkolja a főszereplő ifjú növendéket. Ehhez felhasználja az általa teremtett veszélyes szörnyetegeket, a Dementorokat, akikkel majd a végső leszámoláskor is alaposan meggyűlik a bajunk.
A kalandok során ezúttal sem vagyunk annyira magunkra hagyva, hisz két hűséges barátunk, Ron és Hermoine mindig támogat. Ez a segítség időnként csak távoli együttérzésben nyilvánul meg, vagyis nem minden küldetésben koslat mellettünk mindkét társ. A játék elején majd egy vonaton gyűlik meg a bajunk a szökött mágus teremtményeivel, és ekkor például csak Ronra számíthatunk. Ez persze relatív, hiszen épp nekünk kell őt kihúznunk a rém karmai közül.
Mivel ezúttal is egy olyan kalandjátékkal állunk szemben, melyben bővelkednek az akcióelemek, hamar észleljük az egyik leglényegesebb változást, melyen áteset a program az előző részekhez képest: a varázslatok, melyeket Harry, társai, vagy az ellenségek elsütnek, sokkal látványosabban fejtik ki hatásukat a korábbiaknál. Sajnos a látványos támadómágiák repertoárja nem szélesedett ki érdemlegesen, de minden misszióban megtanulhatunk egy-egy olyan varázsigét, mely segítségével könnyebben teljesíthetjük az adott pályát. Akadnak varázslatok, melyek ugyan hiányoznak Harry arzenáljából, viszont két társa remekül alkalmazza őket.
Egy olyan sorozattal kapcsolatban, melyben gyermekek a főszereplők, jogosan merül fel a kérdés, hogy ezek a gyerekek ugyan sosem nőnek nagyobbra? De bizony nőnek, méghozzá elég látványosan a korábbi epizódokban megismert Harryhez, Ronhoz és Hermoine-hez képest. Ez nemcsak külsejükben, hanem az alkalmazott mozdulatok repertoárjának növekedésében, és a mozdulatok finomságában is látszik. Utóbbi persze nem a szereplőket, hanem a motor fejlesztőit dicséri, akik produkciója jól látszik a többi szereplő és szörny mozgásán és megjelenésén is.
A program különlegessége, hogy nem mindig Harry szemszögéből láthatjuk a világot, noha a küldetések zömében a főszereplőt irányíthatjuk. Mint korábban említettük, bizonyos varázslatokat csak két társa tanulhat meg, és azokban a missziókban, melyekben csak e bűbájok segítségével abszolválhatunk, meg is kapjuk Ron vagy Hermoine irányítását. Szerencsére a mesterséges intelligencia az ígéretek szerint jól teljesít majd, így a többiek tényleg segítők, és nem akadályok lesznek.
A korábbi epizódokban többek panaszkodtak amiatt, hogy az ellenfelek nem jelentenek valami nagy kihívást, ami túlságosan lerövidítette a játékmenetet. Azt most sem ígérik a fejlesztők, hogy a Harry Potter and the Prisoner of Azkaban játékidőben verni fogja a Divine Divinityt, viszont az ellenségek között bizony lesznek komoly erőt képviselő kreatúrák. A legkeményebb diót a már említett Dementorok jelentik, akik a föld fölött lebegve köpködik ránk varázslataikat.
Egyelőre ennyi információ látott napvilágot a valamikor az idén megjelenő játékról, mellyel kapcsolatban zárszóként érdemes megjegyezni, hogy akik rendelkeznek Game Boy Advance-szel, egy teljesen más programot kapnak ugyanezen cím alatt, hisz a GBA-s Harry Potter and the Prisoner of Azkaban nem akció-kalandjáték, hanem egy körökre osztott RPG.