Szélessávú fejlesztések

Összhangban az európai uniós és a hazai célkitűzésekkel, a piaci szereplők a szélessávú internet-hozzáférések számának drasztikus növelésén dolgoznak.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2003 végén az internet-előfizetések száma megközelítette a 674 ezret, ebből közel 115-en DSL-en, 77 ezren kábeltévén, 68 ezren pedig valamilyen vezetéknélküli technológiával kapcsolódtak a világhálóhoz. Ha a bérelt vonali előfizetéseket nem tekintjük, akkor tehát tavaly év végén a szélessávú végpontok száma körülbelül 260 ezer volt. Az előző negyedévi értékekhez képest a DSL-típusú hozzáférések száma 36 százalékkal, a kábeltelevíziósoké 15 százalékkal, a vezetéknélküli előfizetések száma pedig 38 százalékkal nőtt.

ADSL egy kézből

A Matáv célkitűzése, hogy egy év alatt megkétszerezze az ADSL-végpontok számát. A DSL-modemek szállítójának kiválasztására pályázatot írtak ki; a Beszerzési Igazgatóság nyílt eljárás keretében, elektronikus úton tette közzé felhívását. A részletes műszaki, szakmai specifikáció ismeretében 15 pályázó nyújtotta be ajánlatát. Az ajánlati ár kialakítása árlejtéses elektronikus aukció keretében történt.

Kohut László, a Matáv távközlési beszerzési igazgatóhelyettese elmondta: a felhívásban fenntartották annak lehetőségét, hogy közel azonos ajánlatok esetén több szállítóval kössenek szerződést. Az ajánlatok műszaki és kereskedelmi kiértékelése alapján végül úgy döntöttek, hogy csak egy szállítóval - a D-Linkkel - kötnek szállítási szerződést. A szerződés egy évre szól, és 100 ezer modemre vonatkozik. A szállítások júniusban indulnak. László jelezte, hogy a Matáv a szerződést nem szándékozik automatikusan meghosszabbítani. Lejártakor ismételten nyílt beszerzési eljárást kezdeményeznek, hiszen a valós verseny a legcélravezetőbb módja a piacon elérhető legkedvezőbb ár/érték arányú termék kiválasztásának.

A D-Link tervezi, hogy a Matáv további pályázatain is indul - tudtuk meg Élő Andrástól, a hazai leányvállalat ügyvezető igazgatójától. Egyik nem titkolt céljuk, hogy az ADSL megosztására alkalmas vezetéknélküli eszközök szállítására majdan kiírandó pályázaton is sikereket érjenek el. A szakember felhívta a figyelmet rá, hogy a homogén eszközökből felépülő hálózatnak kimutatható előnyei vannak.

Kicsik, más technológiával

A legnagyobb szolgáltatón kívül a kisebbek is erőteljesen fejlesztik ADSL-infrastruktúrájukat. Nemrégiben beszámoltunk róla, hogy a legkisebb szolgáltató, a Monor Telefon Társaság gyakorlatilag egész szolgáltatási területén nyújt már ADSL-alapú internetelérést. De említhetnénk az Emitelt (kiskőrösi, kiskunhalasi, bajai primer körzet) vagy a Hungarotelt is; ez utóbbi például 2004 végére a szolgáltatási területén - Békés, Nógrád, Vas és Veszprém megye 263 településén - élő lakosság 85 százaléka számára akarja ADSL-en elérhetővé tenni az internetet, az Emitel pedig néhány napja adta hírül, hogy bekapcsolta ezredik ADSL-előfizetőjét. Az Emitel és a Hungarotel - a kis előfizetői számokra való tekintettel - a hagyományosnál olcsóbb, Ethernet alapú DSL technológiát alkalmaz (Ericsson).

Kérdőjelek

Az előfizetők számára egyértelműen előnyös, ha szélessávon férhetnek hozzá a világhálóhoz. Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy milyen áron kínálják az internetszolgáltatók csomagjaikat. Ha kiragadjuk a legelterjedtebb technológiát, az ADSL-t, akkor sajnálatos megállapítást kell tennünk: ma Magyarországon az ADSL-piacon gyakorlatilag nincs verseny. Ennek oka abban keresendő, hogy az előfizetőt elérő hálózatok tulajdonosai - az ország túlnyomó részén a Matáv, a többi területeken a volt koncessziós társaságok - olyan drágán engedik át hálózatukat az internetszolgáltatóknak, hogy ez utóbbiak igen szűk ársávban tudnak csak mozogni. Kérdés, hogy megváltozik-e ez az állapot a közeljövőben, illetve nem befolyásolja-e károsan a szélessávú internet hazai terjedését.