Szoftver, szerző, szabadalom

Mayer Erikát, az az Inforum-Infomediátor vezetőjét arról kérdeztük, vajon a szerzői jog vagy a szabadalom alkalmasabb arra, hogy oltalomban részesítse a szoftvereket?

A szakma kedélyeit alaposan felborzolta, hogy az Európai Unió tagországai­ban törvényileg is be akarják vezetni a szoftverszabadalom rend­szerét a szerzői jogi oltalom helyett.
- Amíg a szerzői jog az alkotás létrejöttének pillanatától minden állami elismerés, aktus és főként díjfizetés nélkül jelentős ideig védi a művet, addig a szabadalom külön erre irányuló, drága eljárás keretében, az erre illetékes szervezet elbírálása alapján ad oltalmat 20 évre. Ennek fenntartásáért évente díjat kell fizetni. Mindkét esetben a szerző, illetve a szabadalmat bejelentő monopóliu­mot kap arra, hogy másnak felhasználási jogot engedjen, akitől jogosult díjat szedni.

A lényegi különbség abban rejlik, hogy míg a szerzői jogi oltalom esetén a korábbi mű egyes elemeinek felhasználásával létrejövő új mű önálló szerzői jogi oltalmat élvez, függetlenül a korábbi mű alkotójának jogától, addig a szabadalom esetén a szabadalmaztatott műszaki megoldásra alapuló további mű létrehozása csak az eredeti jogosult hozzájárulásával lehetséges. Szoftverek esetében pedig éppen az a jellemző, hogy az új megoldások nem gyökeresen új alapokról létrehozott művek, hanem a korábbi fejlesztések továbbfejlesztésével születnek.

Tulajdonképpen mire irányul az EU javaslata?
- Az Európai Szabadalmi Hivatal, követve az amerikai példát, immár mintegy 30 ezer szoftverre adott szabadalmi oltalmat, holott az európai jogszabályok a szoftvert kifejezetten a szerzői jogi oltalom alá sorolták. Az új irányelv az ESZH új gyakorlatát akarja törvényi mederbe terelni, s meghatározni, mely konkrét esetekben szabadalmaztatható és mikor nem egy szoftver. Ezzel a szándékkal nincs is baj, mivel meg akarja szüntetni a jelenlegi hibás gyakorlatot. Az irányelv a "számítógéppel megvalósított találmányokról" szól. A vitát a szövegezés pontatlansága, félreérthetősége okozza, amely a kiterjesztő értelmezésre ad lehetőséget.

Milyen következményei lehetnek az ilyen vagy amolyan értelmezésnek?
- A kérdés nem szabadalmi jogi, hanem elsősorban társadalmi gazdasági jellegű, s nagyon sok érdeket érint. Egyik oldalról a szabadalmi hivatalok jelentős bevételnövekedést érnek el, a nagy, tőkeerős, jellemzően multinacionális ­cégek pedig előnyt szereznek az eddigi ingyenes szerzői jogi oltalommal szemben, ami gátat jelenthet a szerény anyagi erővel rendelkező kis cégek piacra jutásának vagy ott maradásának. Megfontolandó, hogy ha mi nem biztosítunk szabadalmi oltalmat a szoftverekre, vajon nem kerül-e az európai gazdasági térség hátrányba az amerikai multikkal szemben, amelyek a szabadalmi oltalom hiányában nem fek­tetnek be térségünkben.

Magyarország májusban már igennel szavazott a hibás értelmezésű előterjesztés első olvasatára.
- Annak idején nem végeztek semmiféle vizsgálatot arra vonatkozóan, hogy az irányelvnek milyen hatása lehet a magyar szoftveriparra, az informatikai piacra. A szakmai szervezetek nyomására azonban az Országgyűlés informatikai bizottsága a múlt héten úgy döntött, hogy egyeztetési eljárást kezdeményez a kormánnyal. El kell végezni a szükséges hatásvizsgálatot, s ennek fényében a magyar kormánynak a hazai kis- és középvállalatok érdekeit kell képviselnie az irányelv végleges szövegezésében. Az azonban kérdéses, hogy ez mennyire lesz sikeres, mivel érdemi beleszólásunk jobbára csak májusban lett volna.

Mártonffy Attila