Vörös higany hozhatja el a világvégét

Sokan fogadják kétkedve az olyan programokat, melyek eredetileg valamelyik konzolra készültek. Ezen játékok közé tartozik az xboxos akciójáték, a Shadow Ops: Red Mercury is, melyet a Zombie próbált meg fogyaszthatóvá tenni a PC-tulajdonosok számára.

A Shadow Ops: Red Mercury azok közé az akcióprogramok közé tartozik, melyek nem egy kitalált jövőbeli helyszínre repítenek bennünket, hanem a jelenkor világának forrongásába csöppentik bele a játékost. Az eltérés a Call of Dutyhoz, és más vietnami, második világháborús, vagy a jelenkorban játszódó shooterekhez képest az, hogy ugyan a valóságban is létező országokban - Kongó, Kazahsztán, Franciaország - teszünk villámlátogatást, az esemény, mely miatt veszélybe kerül a planéta nem következett be a valós életben.

A főszereplő egy bizonyos Frank Hayden százados, aki egy különleges egység, a címben is szereplő Shadow Ops hadműveletben részvevő osztag tisztje. A feladat, mint fentebb említettük, ezúttal is a világ megmentése a gonosz terroristák markából, akik ezúttal tényleg komoly fegyverhez jutottak. A szóban forgó fegyver valójában egy titokzatos anyag, az a bizonyos red mercury, vagyis vörös higany, melyet felhasználva hatalmas és végzetes pusztulás vár a civilizált nemzetekre.

Az ehhez hasonló katonai akcióprogramoktól megszokhattuk, hogy nem kifejezetten azt a részét erősítik a műfajnak, melyben folyamatosan vágjuk keresztül magunkat az ellenfelek armadáján, de a Shadow Ops: Red Mercury kivételt képez ezen a téren. Igen, ez sajnos előre vetíti, hogy nem igazán erőltették meg magukat a fejlesztők a mesterséges intelligencia csiszolgatásával, hanem szinte egy az egyben átvették a konzolon nem annyira szemet szúró, "scriptelt" viselkedést az ellenfeleknek. Ennek eredményeként a terroristák zsoldosai idővel nagyon kiszámíthatóvá válnak, amit tényleg csak számbeli fölényükkel kompenzálhatnak.

Vessünk egy pillantást a bevethető fegyverekre. Minden küldetésben más és más harci eszközökkel vethetjük magunkat a küzdelembe, viszont lesznek olyan fegyverek, amelyek mindig a zsebünkben lapulhatnak. Ezek a "csúzlik" a pisztoly, a rohampuska, valamint a távcsővel felszerelt puska, melyekhez missziótól függően csatlakozhat a shotgun, a bazooka, valamint egy nagyobb géppuska is. Akadnak ugyan variációik ezeknek a gyilkoló eszközöknek, de ezek szinte csak típusukban térnek el egymástól, az okozott sérülésben, vagy a lőtávolságban nem. A leggyakrabban a rohampuskát alkalmazzuk majd, mivel ez a leghatékonyabb közelről, vagy középes távolságról, a legtöbbször pedig ilyen messziről kapjuk puskavégre az ellenfeleket.

Ellenségből és fegyverből tehát akad bőven, még ha a változatosságtól nem is vágjuk hanyatt magunkat, lőszerből viszont annál kevesebbel akadunk össze. Eleve nem rohanunk bele a pályákon minden sarokban egy lőszerraktárba, másfelől pedig csak néhány tárat cipelhetünk magunkkal. Ez alapjában még nem lenne gond, hiszen egy katona nem egy szaladgáló lőszeres szekér, viszont a rengeteg ellenfél indokolná, hogy több munícióval szereljük fel magunkat.

Szintén a fegyvereknél érdemes megjegyeznünk, hogy egyfelől semmilyen különleges effektus nem következik be, ha meghúzzuk a ravaszt, másfelől az ellenfeleken sem látszik semmilyen különleges sérülés. Ez utóbbi egyrészt nem baj, mivel amúgy is túl sok erőszakos játék kering a piacon, másfelől nem is meglepő a dobozon virító T, vagyis tiniknek ESRB jelzést meglátva. A fegyvereknél sem várunk felcsapó lézersugarakat, vagy hatalmas villámokat, de egy aprócska torkolattűz igazán belefért volna.

Ha a teljesítendő küldetéseket vesszük górcső alá, meglehetősen kétarcú helyzettel szembesülünk. Egyfelől két tucatnál is több misszió vár bennünket, ami mindenképpen dicséretes a fejlesztők részéről, de üröm ezúttal is vegyül bőven az örömbe. A küldetések rendkívül lineárisak, már-már a Serious Sam, vagy a Will Rock ha kinyírtál mindenkit, akkor menj be azon az ajtón stílusát idézik, mely stílus a két idézett program esetében rendbe is van, de egy katonai játéknál azért kissé durva. Szintén problémát okoz a feladatok nehézsége. Az ellenfelekről már szóltunk, megemlítve, hogy ugyan nem túl eszesek, viszont rengetegen vannak. Harcosunk ugyan rengeteg sérülést képes elviselni, de előbb, vagy utóbb a sok lúd ezúttal is legyőzi a disznót, elhalálozás esetén pedig a méretes pályák elejére kerülünk vissza.