Lassan nő a magyar netezők száma

Egy év leforgása alatt lényegében változatlan maradt a számítógéppel ellátott háztartások aránya, nem csökken a digitális szakadék, noha az internetelérések díját egyre kevesebben találják drágának - derül ki a World Internet Project idei felmérésének eredményeiből.

A World Internet Project "hazai kiadása" 2001-ben indult, amikor az internet csak kevesek kiváltsága volt: a magyar lakosságnak ekkoriban csupán 17 százaléka használta a világhálót A tanulmány szerint 2003-ban már a magyarok negyede fért hozzá az internethez, míg az idei évben a megkérdezettek 29 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy szokta-e használni az internetet.

Ez lassú, ám biztos fejlődést, de semmiképp sem áttörést jelent. Még inkább elgondolkoztató ez a tendencia, ha azt az aggasztó adatot is számításba vesszük, miszerint az otthoni számítógépek terjedésének üteme lassul: egy év leforgása alatt lényegében változatlan maradt a számítógéppel ellátott háztartások aránya (32 százalék) - hangzott el Információs Társadalom Szakmai Napok 2004 című rendezvényen, ahol a felmérés eredményeit ismertették.

A látszólag lendület nélküli, kiszámítható, lanyha terjedés mögött azonban számos érdekes változás körvonalait látják kirajzolódni a statisztikusok. A WIP-kutatás eddigi talán legfontosabb eredménye, hogy az internethasználat terjedését gátló tényezők között már a kezdet kezdetén felhívta a figyelmet a materiális, anyagi jellegű okok mellett a kulturális, tudati sajátosságokra. A világhálót nem használók csoportjában az évek folyamán egyre csökkent azok aránya, akik "túl drágának" tartották az internetet, ám radikálisan és meglepő módon nőtt azoké, akik azért nem használják a világhálót, mert ez a lehetőség "nem érdekli" őket, vagy úgy vélik, hogy "nincs szükségük az internetre". Ez a tendencia idén is folytatódott, és ezek az érvek immár a legfontosabbakká léptek elő.

Egy másik, a kutatásból jól kivehető, egyre erősödő tendencia a "digitális két Magyarország" modellje. A kifejezés arra a tapasztalatra utal, hogy az életkor és az iskolai végzettség mentén nemzetközi összehasonlításban is drasztikus különbség, digitális szakadék tátong a társadalom két része között. (Magyarázatként az iskolai internetelérést biztosító Sulinet-program említhető: míg a Sulinet-generációban, vagyis a 25 évesek vagy annál fiatalabbak közt 70 százalék az internethasználók aránya, addig az idősebb generációkban csupán 20 százalék internetezik. Fontos megemlíteni, hogy különösen alacsony a használók aránya a 60 évesnél idősebbek körében: csupán 2 százalék.) A digitális szakadék nagyságrendje Magyarországon az adatok tanúsága szerint ráadásul az elmúlt egy esztendőben lényegében nem változott.