Informatika: magyar-román együttműködés

Az infokommunikációs technológiák (ICT) területén való együttműködés kereteit meghatározó megállapodást írt alá  Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter és Nagy Zsolt, Románia új hírközlési és információs technológiai minisztere pénteken.

Kovács Kálmán elmondta, a megállapodás lehetőséget ad, hogy a két ország közösen pályázzon uniós informatikai fejlesztési források megszerzésére. A pénteki megbeszélés egy két éve tartó folyamat része, ami 2003 novemberében kezdődött, amikor megalakult a Magyarországért Információs Társadalom tanácsa, amely a határon túli magyarok informatikai fejlesztésének elősegítését tűzte ki célul.

Ebben minden határon túli magyar szervezet képviselteti magát. Az erdélyi magyar szervezeteket Nagy Zsolt képviselte, aki kidolgozta az erdélyi magyarok regionális informatika fejlesztési stratégiáját. Az IHM ennek alapján dolgozta ki az erdélyi magyar szervezetek támogatási rendszerét. Ennek alapján a magyar költségvetés 2002-ben 250 millió forinttal, 2003-ban 200 millió forinttal, míg tavaly 228 millió forinttal járult hozzá az erdélyi magyar területek szélessávú internet közösségi hozzáférési pontjainak létesítéséhez, amelynek kiépítésében aktívan részt vettek magyar cégek. Az idén e célra mintegy 200 millió forint magyar költségvetési támogatás jut.

Ezek segítségével valósulhat meg az úgynevezett Hargita háló, ami három szakaszban összesen 21 szélessávú internet végpont kiépítését jelenti, amiből eddig megvalósult 7. Ehhez hasonló volumenű projekt a folyamatban lévő Bihari háló is. Nagy Zsolt kiemelte, hogy az ICT fejlesztése prioritás lesz az elkövetkező időszakban Romániában is, hogy felzárkóztassák az országot az Európai Unió átlagának szintjére, tekintettel az ország 2007-ben várható uniós csatlakozására. A román kormány célja, hogy a közeljövőben privatizálják a postát, és értékesítsék a vezetékes telefon társaság még 46 százalékban állami tulajdonban lévő részét. Kovács Kálmán kiemelte, hogy Magyarország számára fontos a romániai jelenlét, mivel olyan piac, ahova érdemes befektetni. A vonzó környezet részeként említette a 16 százalékos egykulcsos adó idei bevezetését és az informatikai befektetések adómentességét.