A netes csalás a bank kára

Az internetes banki csalások - hacsak nem működött együtt az ügyfél is a csalókkal - a banknak okoznak kárt, ugyanis a számláról ellopott összeg egy részét a pénzintézetnek meg kell térítenie - derül ki a Népszabadság összeállításából.

Ahogy a bankkártyás csalásokra, úgy az internetes csalásokra is vonatkozik, hogy az ügyfelet ért kár - 45 ezer forinton felüli részét - a banknak kell állnia. A szabály ugyanis az, hogy ha a bank nem tudja egyértelműen bizonyítani, hogy az ügyfél hibájából vagy közreműködésével történt a csalás, akkor a banknak kell megtérítenie a kárt. Ezt egy nemrég megtörtént eset is alátámasztja: egy bank vidéki ügyfele internetbanki szolgáltatást használt, ám egy ízben anélkül hogy az illető otthon - vagy akár csak számítógépközelben - lett volna, valaki leemelte számlájáról az összes pénzt. Hogy miként jutott a cracker az adatokhoz, nem tudni, mindenesetre a kárt a bank megtérítette ügyfelének - az eset elhallgatásáért cserébe.

Jó, rossz megoldások

A napilap értesülései szerint a hazai bankok közül többen is törik a fejüket az internetes csalások, támadások kivédésén. Mint emlékezetes: legutóbb a legnagyobb (300 ezres) internetes ügyfélkörrel rendelkező bank, az OTP vezette be, hogy az ötvenezer forintot meghaladó átutalási megbízásokat csak mobil aláírással fogad el. A pénzintézet azután választotta ezt a megoldást, hogy valaki egy, az OTP honlapjára emlékeztető weboldalra csábította a bank ügyfeleit, hogy megtudja a számlákhoz való hozzáférés adatait.

Az OTP már talált megoldást a biztonságosabb átutalási megbízásokra (igaz, ennek az ügyfelek nem örülnek felhőtlenül, mivel be kell menni a bankfiókokba új szerződést kötni), a többi bank azonban még csak keresi, mivel tudnák megőrizni ügyfeleik biztonságérzetét és pénzét a fokozódó netes csalásokkal és tolvajlásokkal szemben. A Magyar Külkereskedelmi Bank, a CIB és az Inter-Európa bank is lépéseket tett, hogy kieszelje: melyik módszer lenne a legcélravezetőbb.