A méltán népszerű A sorozat komoly szerepet játszott a digitális fotózás széles körű elterjesztésében. A termékvonal legújabb generációját képviselő A510 és A520 típusok megjelenésükben ismét frissültek, belső tartalmuk azonban csak meglehetősen visszafogott fejlődésen esett át. A kérdés tehát adott: mit nyújt ez a hagyományosan sikeres család két legifjabb tagja, hozzák-e azt a szintet, amit a nagy elődök nyomán a vásárlóközönség egyre bővülő igényei megkövetelnek?
A nemrég piacra került Canon A510 az A75-ös modell, az A520-as pedig a korábbi A85-ös modell utódjának tekinthető. Újdonságaik jelentős része képérzékelőik felbontásában ki is merül, ezen túlmenően a két új típus alig-alig tér el egymástól. Bár szerkesztőségünkben a kisebb felbontású Canon Powershot A510-es vendégeskedett, a továbbiakban részletezett tapasztalatok jelentős része a másik típusra is érvényes.
Csökkenő súly és üzemidő
A gép burkolata a kategóriában megszokottak szerint műanyagból készült, felületének kidolgozása igényes, és a markolat íve, fényes mályva színe egyéni megjelenést kölcsönöz a gépnek. Az A75-öshöz képest a mérete, súlya csökkent, sőt, az eddigi négy ceruzaelem vagy akkumulátor helyett a működtetéshez elegendő két darab is, ami tovább csökkenti a "menetkész" önsúlyt. Sajnos azonban az elemek számának csökkenésével párhuzamosan nem csökkent felére a gép energiafogyasztása. Bár a tesztelés során tapasztalt gyakori elemcserélgetés elég zavaró, költségei néhány garnitúra akkumulátorral azonban minimalizálhatók.
Szintén az aprócska mérettel van összhangban, hogy a nagyobb CompactFlash memóriakártyát rejtő nyílást az A510-esen SD, illetve MMC kártyák fogadására alkalmas foglalat váltotta fel, mely típusból a kamera vásárlója egy 16 megabájt kapacitásút kap gépéhez. Az A510 optikai keresővel is rendelkezik, amit a hátoldali, normál méretű, hagyományosan szép színeket megjelenítő, de sajnos kissé tükröződő LCD mellett használhatunk a komponálásra. Mivel az átnézeti keresőben csupán a teljes kép 80 százaléka látható, és dioptriakorrekcióra sincs lehetőség, gyakorlati haszna csupán az, hogy helyettesíthetjük vele az energiaigényes LCD képernyőt.
A menürendszer felépítése a szokásos canonos képet mutatja: logikus, áttekinthető, visszafogott. Ha belépünk a főmenübe, akkor a felvételi vagy lejátszási módnak megfelelő pontjait böngészhetjük. Ezeken kívül mindig elérhető a fényképező alapvető működését befolyásoló Setup fül, melyben átválthatunk a magyar nyelvű menürendszerre vagy formatálhatjuk a memóriakártyát. Harmadik pontként itt sorakozik a már-már kihagyhatatlan My Camera fül is, ahol különböző működési eseménykehez rendelhetünk hangeffektusokat, beállíthatjuk a háttérképet, melyet az LCD-n látni szeretnénk fényképezőnk bekapcsolásakor.
Az A510-es gépváza egy 3,2 megapixeles érzékelőt rejt, ez a felbontás gyakorlatilag A/4-es méretű képméretig elegendő papírnyomatok készítése esetén. A képek feldolgozása, továbbá számítógépre töltése még az előző generációs DIGIC processzornak köszönhetően nem éppen kimagasló sebességgel megy végbe. Éppen emiatt érthetetlen is, hogy a Canon miért nem építette be ennek a központi processzornak az újabb, gyorsabb működést és több szolgáltatást garantáló változatát ezekbe az A510-esbe, hasonlóan egyéb típusokhoz. A géppel az átlagos képességű sorozatfelvétel mellett videofelvételek rögzítése is lehetséges 640x480 pixeles felbontásban, igaz, legfeljebb 30 másodperc erejéig. Ha ennél gyengébb minőséget jelentő, alacsonyabb felbontások közül választunk, a videó rögzítésének maximális hossza ebben az esetben is csupán 3 percnyi lehet. Ez a gyengécskének mondható mozgókép-rögzítési képesség szintén a régi DIGIC rendszernek tudható be.
A gyári csomagolásban nem találunk a fényképező működéséhez szükséges energiát szolgáltató akkumulátorokat vagy elemeket, ezeket utólag kell beszereznünk. A géphez alaphoz mellékelt 16 megabájtos memóriakártyára csupán néhány felvétel fér, ezért erre is érdemes odafigyelni vásárláskor, ezenkívül talán célszerű a képeket a meglehetősen lassú USB 1.0-s csatlakozó helyett egy olcsó USB 2.0-s kártyaolvasóval letölteni a memóriakártyáról.
Az A510-nek apró hiányosságai ellenére mindenképpen helye van a kompakt gépek toplistájának élvonalában. Az új kompakt Canonnal jó minőségű fotókat készíthetünk, bár ezek színei néha túlságosan erősek, telítettek. A könnyű kezelés mellett azonban ugyanúgy megtalálhatjuk a teljes kézi vezérléshez és beállításhoz szükséges funkciókat is, bár a tömeg csökkentésének némileg áldozatául esett a gép használati ideje. Ennek ellenére a Canon A510-es jó választás lehet azok számára, akik csupán 50 ezer forint körüli összeget szánnak digitális fényképezőgép vásárlására.