A németországi Fraunhofer Intézet munkatársai 1995. július 14-én adtak végleges nevet legújabb fejlesztésüknek, az IS 11172-3 ISO sorszámú, MPEG Audio Layer 3 nevű hangtömörítési szabványnak. Ezzel megszületett az mp3, az első olyan formátum, amelynek segítségével jó minőségű zenét lehet tárolni viszonylag kis méretű (néhány megabájtos) fájlokban.
A történelmi pillanat
A fájlformátum új elnevezéséről szavazással döntött a Fraunhofer csapata. A fejlesztők egyhangúlag fogadták el az mp3 nevet az addig használt .bit kiterjesztés helyett.
A jeles eseményről fennmaradt dokumentum - egy e-mail - tanúsága szerint a Fraunhofer fejlesztője, Jürgen Zeller pontosan 1995. július 14-én, 12 óra 29 perc 49 másodperckor jelentette be kollégáinak a szavazás végeredményét: "Hi mindenki, szavazásunk elsöprő eredménnyel végződött: mindenki úgy szavazott, hogy .mp3 legyen az ISO MPEG Audio Layer 3 új kiterjesztése!"
Azóta is verhetetlen
A névadás egy negyvenfős fejlesztőcsapat hét éven át tartó munkájának végére tett pontot. A hangtömörítési algoritmus licencét már 1992-ben bejegyeztették, forráskódja pedig nyilvános volt - ennek is köszönhető, hogy gyorsan elterjedt.
A szakma tizenhárom évvel ezelőtt hitetlenkedve fogadta az új tömörítési eljárást: úgy gondolták, túl bonyolult ahhoz, hogy hétköznapi használatba kerüljön. Az elmúlt évek során viszont kiderült, hogy a bonyolultság nem akadályozta az mp3 elterjedését, csak időtállóvá tette azt. Az algoritmus ugyanis annyira jó, hogy azóta egyetlen más formátum sem tudta letaszítani trónjáról ezt a fájlformátumot.
Fájlcserélők, majd netes zeneboltok aranykora
Az mp3-formátum nagy karriert futott be az interneten: az első fájlcserélő, a Napster 1999-ben indult el, ezen a felhasználók először oszthattak meg egymással (többnyire másolt) zenefájlokat. A Napstert a hanglemezkiadók nyomására bezárták, majd 2001-ben új tulajdonos kezében, legális formában indult újra, mivel időközben kiderült: az internetes zeneáruház jó üzlet lehet. Ezzel párhuzamosan a fájlcserélő rendszerek is fejlődésnek indultak - de ez már egy másik történet.
Ami az online zenértékesítést illeti, az üzlet 2003-ban vett nagy lendületet, amikor az Apple megjelentette az iPod nevű, sok ezer zeneszám raktározására is képes, mini merevlemezzel szerelt zenelejátszóját, és beindította az iTunes zeneáruházat - bár ezen nem mp3, hanem a másolásvédelmet is tartalmazó AAC formátumban árusítják a zenéket. A cég emberei értettek hozzá, hogyan kell igazi sikerterméket alkotni: 2004 végén tíz hordozható zenelejátszóból kilenc már iPod volt az Egyesült Államokban.
Az elemzők töretlen fejlődést jósolnak a hordozható mp3-lejátszók piacának: 2006-ban a várakozások szerint 80 millió darab kelhet el az belőlük. Az mp3 népszerűségére jellemző, hogy ma már szinte minden CD- és DVD-lejátszó ismeri, mivel a hagyományos hifiberendezések gyártói is kénytelenek voltak behódolni neki. A News.com elemzése szerint a következő sikertörténet az mp3-lejátszós mobiltelefon és az arra történő közvetlen zeneértékesítés lehet a széles sávú mobilhálózatokon keresztül.