József Attila művei után Weöres Sándor versei is eltűntek a legnagyobb hazai elektronikus könyvtár oldalairól. A korábban többtucatnyi Weöres-művet szolgáltató könyvtár oldalain ma legfeljebb az író néhány elszórt fordítására lehet rábukkanni. Olyan művek tűntek el így a könyvtárból, mint a gyermekverseket tartalmazó Bóbita, a 111 vers, a Tizenegy szimfónia, illetve az 1985-ben kiadott Weöres Sándor legszebb versei.
Hetven évig tilos
József Attila és Weöres Sándor digitalizált műveinek eltűnése annak következménye, hogy hazánkban a szerző halála után hetven évig védi a szerzői jog a műveket, a jogdíjak pedig az örökösöket illetik meg. Míg József Attila esetében ez a védettség 2007-ben, az 1989-ben elhunyt költő műveinél 2059-ben jár le. Ha az örökösök következetesek, jogdíjfizetés nélkül a jelzett időpontokig nem kerülhetnek vissza az internetre a művek.
Moldován Istvántól, az Országos Széchényi Könyvtárhoz tartozó MEK vezetőjétől megtudtuk: korábban az Artisjus úgynevezett közös jogkezelést végzett, azaz valamennyi szerző műveivel kapcsolatban megállapodást lehetett kötni a szervezettel. Mióta az Artisjus nem foglalkozik a magyar irodalmi művek jogdíjaival, egyenként kellene felkutatniuk az örökösöket és megállapodniuk velük. A MEK-ben olvasható mintegy 3 ezer virtuális kötet kétharmada szépirodalom, ám Moldován megbecsülni sem tudta, hogy ezek közül hány mű esetében lenne szükség külön megállapodásra. Ezeknek a műveknek a sorsa tehát bizonytalan.
Fekete István tilos, Németh László szabad
A MEK oldalairól lekerülő műveket a könyvtárosok megőrzik arra várva, hogy egyszer ismét publikálni lehet őket. A MEK szerverének egyik nem nyilvános mappájában Asimov, Faludy György, Fekete István, Hamvas Béla művei találhatók meg, de valaki még Harry Potter-kötetet is beküldött a könyvtárnak. Szintén ide kerültek a József Attilától és Weöres Sándortól származó digitalizált művek. Azonban pozitív példa is akad: Németh László örökösei például kifejezetten örültek, hogy az író művei az interneten is megtalálhatók, és hozzájárultak az író műveinek digitális utánközléséhez.
Jóllehet az örökösök azt szeretnék elérni a művek letiltásával, hogy a pénzért árusított változatoknak ne legyen alternatívájuk, gyakran szándékukkal épp ellentétes hatást érnek el. József Attila műveinek letiltását követően például gyors ütemben terjedtek el az interneten a már digitalizált anyagok - így például egy kanadai egyetemi szerverre felkerült a teljes MEK-es anyag, méghozzá jogtisztán, hiszen az észak-amerikai országban ötven évig védi a szerzői jog a műveket. Nem is kell sokat keresgélni, Weöres Sándor művei már most is számos helyen elérhetők a weben és ki tudja, hány fájlcserélő hálózaton.
Nem kell félni a netes megjelenéstől
Pedig a jogtulajdonosok abbéli félelme, hogy megcsappannak bevételeik az ingyenes internetes közlés miatt, voltaképpen alaptalan. Erre Kertész Imre Nobel-díjat hozó regénye, a Sorstalanság a jó példa: a könyv digitális változata elérhető az interneten, és több tízezren le is töltötték már, ám a kiadó által megjelentetett könyv is szépen fogy, a díj odaítélése óta kiadott példányok száma meghaladta a negyedmilliót.