2005: az új Windowsra várva

Idén megkapta végleges nevét a Microsoft új operációs rendszere, amelynek megjelenésére még majdnem egy évet kell várni; addig is webes szolgáltatásokat indított a cég. Az Apple megjelentette az OS X legújabb változatát, az IBM pedig kivonta a forgalomból saját operációs rendszerét. Az új Internet Explorer sem jött még ki, a Firefox viszont tovább erősödött, és új böngészőkkel is gazdagodott a választék.

A Windows új változata továbbra is csak készül a redmondi szoftveróriásnál, azonban egyre többet tudhattunk meg róla az év folyamán részben a cég bejelentéseiből, részben a tesztelőknek kiadott előzetes verziókból. A hosszú évek óta fejlesztés alatt álló operációs rendszer nyáron kapott végleges nevet: megtudhattunk, hogy az eddig ismert Longhorn munkanév helyett Windows Vistaként kerül majd a boltokba, és hét különböző változata lesz.

A szoftvert a nyári névbejelentés után kiszivárgott tesztpéldányok révén mi is alaposabban szemügyre vehettük. Csak hogy legfontosabb új funkcióit említsük: az új Windowshoz megújított kezelőfelület is jár majd, az átszabott Startmenü mellett az Aero-felület átlátszó ablakokkal és ikonokkal, az állományok áttekintését megkönnyítő virtuális mappákkal csábítja majd az átállásra a felhasználókat, és hatékonyabb beépített keresője is lesz.

A Microsoft ígérete szerint az új operációs rendszert mindössze 15 perc alatt lehet majd telepíteni egy munkaállomásra, a szükséges frissítéseket automatikusan, a munka megszakítása nélkül is elvégzi majd, és a védett módban futtatott böngészőnek köszönhetően nem lesz kiszolgáltatva az internetes kártevőknek. Összességében stabilabb, megbízhatóbb és biztonságosabb lesz elődjeinél, ha minden úgy működik majd benne, mint ahogy azt készítői tervezik.

A kártevőkkel és a kalózokkal küzd a Microsoft

Mindezeket az ígéreteket azonban csak körülbelül egy év múlva, 2006 vége felé válthatja majd valóra a Vista, és jövő tavaszig csak a regisztrált tesztelők kaphatják meg előzetes példányait legálisan. A Microsoft év elején a jelenleg használt Windows-verziók biztonságának növelése érdekében saját kémprogram-irtó alkalmazást jelentetett meg, az AntiSpyware-t. A szoftver eredeti gyártójának felvásárlását és a biztonsági program gyors piacra dobását a Windowsos PC-ket ellepő netes kártevők számának gyarapodása és a felhasználók panaszai indokolták; a terméket azóta tovább is fejlesztette a Microsoft.

A cég a Windowsok frissítésének feltételeit is szigorította: július végétől csak a jogtiszta kópiák felhasználói használhatják a Microsoft letöltőközpontját, ahonnan a legújabb szoftveres kiegészítéseket lehet beszerezni. A szigorítás az első körben nem bizonyult túl eredményesnek, mivel hamarosan kiderült, hogy ki lehet játszani az oldalak védelmét. Magyarországon november közepéig mintegy 200 ezren ellenőrizték operációs rendszerül valódiságát, és az adatok szerint átlagosan minden harmadik felhasználó használt kalózverziót.

Idén több éves csökkenés után a BSA szerint is növekedett az illegális szoftverek aránya Magyarországon, mégpedig 42-ről 44 százalékra. A szoftvergyártókat tömörítő szervezet ezért úgy döntött, konzultációs és felvilágosító kampányt indít a vállalatok körében, hogy legalább az üzleti életben elősegítse a szoftverállomány megtisztulását; a felhasználók gépeit viszont továbbra sem ellenőrzik.

Búcsúzó és debütáló operációs rendszerek

Teszteltük a Mac minit

A legolcsóbb Mac gépen az új MacOS X-et is kipróbáltuk.

Miközben a Microsoft fejlesztői tovább dolgoztak a Vistán, az Apple kihozta operációs rendszerének legújabb változatát, az Mac OS X 10.4-et, kódnevén Tigert, vagyis Tigrist. A számítógépgyártó már ezzel a szoftverrel is felkészült az Intel-alapú gépek megjelentetésére, ezért a hozzáértők körében nem okozott nagy megjelenést, amikor elterjedtek az első hírek arról, hogy a Tiger PC-n is futtatható - igaz, némi hackelés árán.

Ami a PC-s operációs rendszereket illeti, két jól ismert név is búcsúzott idén a felhasználóktól. A Microsoft a főként vállalati rendszereknél használt Windows 2000-hez szüntette be a frissítések kiadását, az IBM pedig év végével saját fejlesztésű operációs rendszerét, az OS/2-t vonta ki a forgalomból. Ez utóbbit főleg integrált számítógépes rendszerekben, például bankjegykiadó automatákban alkalmazták, miután a piacon megbukott; az IBM viszont fokozatosan a Linux-rendszerek (Suse, Redhat) támogatására állt át, így saját termékük szükségtelenné vált.

Böngészők: bővült a választék

2005-ben a Microsoft új böngészője, a 7-es Internet Explorer sem jelent még meg, nyilvános tesztváltozatát jövő év elejére ígéri a cég. Az előzetes információk szerint a szoftverrel olvasni lehet majd az RSS-hírcsatornákat, és lesz benne böngészőfüles megjelenítés is, vagyis több weboldalt lehet majd megnyitni benne ugyanabban az ablakban. Az Explorerrel szemben az év folyamán egy kis nyári visszaeséssel ugyan, de tovább növekedett a Mozilla alapítvány nyílt forráskódú Firefox-böngészőjének piaci részesedése is. Ugyan teljesen pontosa adatok nincsenek, a legnépszerűbb alternatív böngészőt már a felhasználók 8-9 százaléka használja. A szoftvernek november végén jelent meg a legújabb, 1.5-ös változata.

Kép a Firefox böngészőből

A második legnépszerűbb alternatív webböngésző, az Opera ősszel teljesen ingyenes lett, vagyis az addig is ingyeneses használható verziójából eltűntek a reklámcsíkok. A választékot a Flock megjelenése is bővítette, amely az online közösségi portálokhoz biztosít könnyebb hozzáférést, és Amerikában a Netscape is feltámadhat a HP támogatásával.

Megújuló irodai szoftverek

A Microsoft idén új irodai szoftvercsomagjáról, az Office 12-ről is elárult részleteket: igaz, a termék csak 2006 közepétől lesz kapható, részben már kiderült, hogy milyen új, egyszerűbben átlátható felhasználói felületet és a funkciókat kap. Apró, de a használatot jelentősen megkönnyítő újításként derült ki, hogy az Office a jövőben ismerni és kezelni fogja majd a PDF-dokumentumokat is.

A redmondi szoftveróriás termékének legnagyobb konkurense, az ötéves Open Ofiice viszont nem csak jövőbeli ígéretekkel kecsegteti a felhasználókat, hanem már idén megújult. A nyílt forráskódú szövegszerkesztő és irodai szoftver is szebb, kiforrottabb grafikus felületet kapott, jobban testreszabható és könnyebben kezelhető, mint elődei.

Keresőszoftverek az otthoni PC-re

Mp3-jubileum

Alkotói tíz évvel ezelőtt, 1995. július 14-én adtak nevet az azóta a legnépszerűbb zeneformátummá vált mp3-nak.

Az internetes keresőket üzemeltető cégek új, potenciális piacot fedeztek fel az otthoni felhasználókban, akik elégedetlenek az operációs rendszer beépített keresőjével, és valami hatékonyabbat szeretnének. Az idén megjelent Google Desktop 2 a mindenféle állománytípusra kiterjedő keresés mellett egy multifunkciós eszköztárat is kínál, amelynek segítségével akár böngésző nélkül is lehet netezni, mivel a program automatikusan jeleníti meg a felhasználó érdeklődésének megfelelő linkeket és híreket.

A nagy rivális, a Yahoo is megjelentette saját asztali gépekre írt keresőjének végleges változatát, amely a gépen tárolt szöveges állományokat tudja alaposan átfésülni a többrétegű keresőszavas szűrésnek köszönhetően. Egy kisebb vállalat, az Intellitext is beszállt az asztali keresők küzdelmébe: Watson nevű szoftverük a szövegösszefüggéseket igyekszik értelmezni, és a két nagyágyú szolgáltatásaival ellentétben nem indexeli a felhasználó állományait, hanem mesterséges intelligenciája segítségével fésüli át azokat.

A netre költöznek a szoftverek

A szoftvervilág idei eseményei előrevetítenek egy jövőbeli trendet is, mégpedig azt, hogy a felhasználói programok hamarosan online szolgáltatássá alakulhatnak át. Ezen a téren éppen az internetes keresőket üzemeltető cégek mutatják az utat: idén a Google szövetséget kötött a Java netes alkalmazásplatformot fejlesztő Sunnal, így egyesek szerint előbb-utóbb akár saját operációs rendszert is kifejleszthetnek. A Microsoft pedig csak követni próbálja a trendet azzal, hogy saját szolgáltató portált indított el Windows Live néven, amelyet hamarosan az Office Live is követ. A két weboldal a cég operációs rendszerének és irodai szoftvercsomagjának szolgáltatásait viszi a webre, és extra funkciókkal egészíti ki azokat.