A finn gyártó még tavaly tavasszal jelentette be, hogy különböző mobiltelefonjaitól eltérő jellegű termékkel lép piacra: a Nokia 770 nevű kütyü leginkább egy PDA-ra hasonlít, de nem álló, hanem fekvő pozícióban lehet használni, s a palmtopokhoz hasonlóan érintőceruzával kezelhető. A Nokia kommunikátoraitól eltérően az eszköz önmagában nem alkalmas mobil adatátvitelre. Elsősorban Wi-Fi internetelérési pontokon keresztül történő böngészésre használható, emellett a Bluetooth vezeték nélküli szabványt támogató telefonokhoz is kapcsolódni tud.
A 770-es nagyjából akkora, mint egy tábla csokoládé: a táskában elfér, de zsebre vágni azért nem lehet. Vastagsága durván két centiméter, s kétszáz gramm feletti tömege sem tűnt zavarónak használat közben. Az internettábla borítása fekete műanyagból készült, érintőképernyőjét használaton kívül egy ezüstszínű, levehető fedéllel lehet védeni. ezt a bekapcsolást követően a kütyü hátoldalára lehet felcsúsztatni.
Jókora képernyő, tűéles felbontás
Egy átlagos tenyérgéphez hasonlóan a Nokia 770-es előlapjának zömét is a szélesvásznú érintőképernyő foglalja el. A kijelző az eszköz ékessége, képminősége még a Techbázison nemrég tesztelt Sony PSP-énél is jobb, pedig már az is elnyerte tetszésünket, ezen már kompromisszumok nélkül lehet képeket nézni. A jobb minőség természetesen a nagyobb képfelbontásnak köszönhető: míg a PSP képernyőjén legfeljebb 480x272 darab (azaz mintegy 130 ezer) képpont jelenik meg, a Nokia 770-es LCD-je 800x480 darab (összesen 384 ezer) képpontot használ, ami közel háromszor annyi képi információt jelent.
A Nokia javára írható még az, hogy a képernyő érintésérzékeny, a PSP palettája azonban több - a 65 ezer helyett 16 millió - színárnyalatot tud megjeleníteni. A kijelzővel rendkívül elégedettek voltunk, ezentúl már nem is szívesen vennénk kezünkbe gyengébb képernyővel szerelt kütyüt.
Pingvin a gépben
A Nokia internettáblájának egy másik sajátossága, hogy a szokásos Symbian szoftver helyett az Internet Tablet 2005 névre keresztelt Linux-alapú operációs rendszert használja. Mivel az eszközt nem tervezik Magyarországon árulni, így a menüje sem beszéli nyelvünket. Az eszközt a tetején lévő egyik billentyű hosszú lenyomásával lehet bekapcsolni, feléledése azonban közel egy percet igénybe vesz. Alapesetben a nyitóképernyő nagyobbik felét az RSS-hírolvasó alkalmazás ablaka foglalja el, mely az előzetesen megadott weboldalak friss híreinek címét és rövid bevezetőjét tölti le automatikusan, legfeljebb negyedórás ciklusokban (manuálisan bármikor frissíthető a lista, egy kattintással).
Emellett egy dátumot is mutató óra kapott helyet a képernyő jobb alsó sarkában, felette a böngésző kezdőlapjának gyors elérést biztosító ikon található (ez alapesetben a Nokia.com-ra viszi a felhasználót), valamint az elmentett internetrádiók indítását biztosító lejátszó található. Bár a nyitóképernyő egyes elemei ki- és bekapcsolhatók, túl sok testreszabási lehetőség nincs, esetleg a háttérképet, illetve a menük színét cserélheti még ki kedvencére a tulajdonos.
A windowsos Start gombnak megfelelő funkciót egy bal oldali, nem túl jellegzetes ikon tölti be, efölött a levelezőkliens, valamint a webböngésző indítóikonja található, s az épp futó szoftverek is itt jelennek meg. A kijelző felső sorában lévő minigombokkal a fény- és hangerőt, a mobiltelefonos vagy Wi-Fi-elérést lehet állítani, illetve innen olvasható le az akkumulátor töltöttsége is. A 770-eshez adott lítium-ion meglehetősen jól bírja a strapát, még a Wi-Fi és a képernyő folyamatos használata mellett is simán kibír 4 órát egy töltéssel.
Így fest a nyitóképernyő
Hordozható Wi-Fi-vadász
A 770-esen viszonylag egyszerű volt beállítani a Wi-Fi-kapcsolatot (az elterjedt titkosítási szabványokat a gép támogatja), s meglepően érzékenynek bizonyult: egy lakásban, ahol egy vezeték nélküli internetet támogató noteszgép csak a szobában üzemelő hotspotot találta meg, a kütyü további négy - korábban sosem észlelt - szomszédos hálózatra bukkant. A Bluetooth-kapcsolat már nehezebbnek bizonyult, mivel a készülék nem hajlandó minden típusú eszközzel együttműködni, csak a Bluetooth 1.2 szabványt támogató, modernebb típusokkal.
A beállítások elmentése után rögtön böngészni kezdtünk az Opera 8-as böngészővel , amely Web Browser néven található a menüben. Az alkalmazás meglepően jól végzi dolgát, s többé-kevésbé eredeti formájukban jeleníti meg az eredetileg PC-s monitorokra tervezett weblapokat, így az [origo]-t is. Barangolás közben a bal felső sarokban lévő egyik billentyűvel bármikor teljes képernyőre állíthatjuk a browsert (illetve a többi szoftvert is).
Az optimális megjelenítés mellett a betűk elég parányiak, bár a nagy képfelbontásnak köszönhetően így is jól láthatóak, a kevésbé éles szeműek boldogulását pedig plusz-mínusz gombok segítik, ezekkel az oldalba lehet belenagyítani, illetve kizoomolni. A böngészés során nem is feltétlenül kell használni az érintőpálcát, a baloldali nyílgombokkal, illetve az alattuk lévő három billentyűvel akár fél kézzel is minden funkció elérhető. A szövegbevitel a PDA-khoz hasonlóan történhet: a képernyőn megjelenő virtuális billentyűzet bökdösésével vagy kézírás-felismerő használatával, a karaktereket egyenként begépelve.
PC-s konvertálás után mozizni is lehet
Sok mindent lejátszik, sok mindent nem
Az Opera böngészője a JavaScript kódot tartalmazó oldalak többségével is elboldogul, s a flashben készült vektorgrafikus tartalmakat is megjeleníti, feltéve, hogy nem azokat nem a legutóbbi verzióval készítették. A beépített levelezőprogramot sem érheti sok kritika, bár kicsit lomhának bizonyult, de hibátlanul működött. A képnézegető programot már jóval fürgébbnek találtuk, ezt szívesen használnánk akár digitális fényképezővel készült fotóink mutogatására is: kár, hogy az eszköz kevéssé elterjedt memóriakártya-típust támogat, így nem lehet közvetlenül belerakni a kamerából kivett memóriát.
A kütyü zenelejátszója a hagyományos MP3-állományok mellett többek közt az AAC állományokkal is elboldogul, s az ilyen formátumokban sugárzó netrádiókat is lehet hallgatni rajta. A beépített minihangszóró méreteihez képest jól szól, de zenehallgatáshoz érdemes a nettábla aljához egy fülhallgatót kapcsolni.
Bár a gyártó specifikáció említi támogatását, sehogy sem sikerült RealVideo formátumú mozgóképeket lejátszani az eszközön, Quicktime lejátszót nem találtunk hozzá, a Windows Media formátumot pedig vélhetően sosem fogja támogatni, hiszen nem valószínű, hogy a Microsoft egyhamar linuxos fejlesztésbe vágná fejszéjét.Egy közösségi oldalon fellelt ingyenes segédprogrammal végül PC-n lévő videofájlokat konvertáltunk a Nokia 770-es által emészthető formátumra (egy húszperces videó átalakítása nagyjából tíz percbe tellett a számítógépen).
A kütyüben dolgozó 220 megahertzes Texas Instruments processzor sokszor bizonyult túl lassúnak - egy-egy program indítására gyakran 5-6 másodpercet is várni kell - , a memóriakártyára másolt filmet a kütyü szaggatás nélkül, jó minőségben játszotta le. Az internetező tábla a PDF dokumentumokkal is elboldogul, ezek esetében egy 50 megabájtos állomány azonban már jelentősen leterhelte a processzort, közel fél percet kellett várni egyetlen lapozáskor.
A Nokia 770 kezelőgombjai
Barkács szoftverek
Mivel ledöbbentünk azon, hogy a kütyün nincs alapból egy határidőnapló-szoftver, a Nokia 770-nel foglalkozó közösségi oldalakon próbáltunk letölthető programok birtokába jutni. Az internettábla meglepően népes rajongói táborral bír, ez vélhetően az eszközön futó nyílt forráskódú operációs rendszernek köszönhető. Az eszköznek saját Wikipédia oldala, rajongói blogja és nem hivatalos letöltőoldala is van, utóbbin több hasznos program linkjére is bukkantunk: bár még a Doom egy átirata is letölthető az eszközre, a Gaim nevű csevegőprogram 770-re átírt verziója bizonyult a leghasznosabbnak (ezzel többek közt az ICQ, az MSN és a Yahoo hálózatára lehet kapcsolódni), bár a billentyűzet nélküli eszközön nem túl kényelmes a szöveges csevegés. A telepítése is csak pár kattintást igényelt, bár a .deb kiterjesztésű fájl futtatásakor a rendszer azzal riogatott minket, hogy a telepítés esetleg használhatatlanná teheti gépünket.
Jól használható e-könyv-olvasó alkalmazásra ugyanakkor nem bukkantunk, ami igen nagy hibának tűnik: a jó minőségű kijelzőn valószínűleg e-könyveket is kényelmes lenne olvasni. Olyan szoftvert is találtunk, amelynek telepítéséhez már komolyabb ismeretekre van szükség, egy átlagfelhasznától pedig igazán nem várható el, hogy egyáltalán a linuxos könyvtárstruktúrában eligazodjon.
Ez csak béta verzió
Tesztelt vetélytársak
Sony PSP: a japán zsebkonzollal a játékok mellett internetezni is lehet, filmeket azonban csak külföldön árulnak hozzá.Egyhetes folyamatos használatot követően leginkább az eszköz jellegét kedveltük meg: nagyon is kényelmes volt reggeli, netán fürdés közben e-mailezni róla, vagy egy kávézó hotspotján böngészni róla egy kapucsinó mellett. Háttértárja elég szűkösnek bizonyult, legalább egy fél gigabájtos memóriakártyával érdemes használni. A Nokia 770-est hivatalosan nem fogják Magyarországon árusítani, a szomszédos Ausztriában a kütyü beszerezhető, 360 euró, azaz 90 ezer forint körüli összegbe kerül. Jelen állapotában mi még nem vennénk meg, mivel alig van hozzá hivatalos szoftver, egy Wi-Fi-képes Windows Mobile-t futtató palmtop jobb választásnak tűnik.
A gyártó ugyanakkor már bejelentette, hogy tavasszal egy új szoftvert ad ki a kütyühöz, amely már internettelefon-programot, valamint chatklienst is fog tartalmazni. Emellett azt is ígéri, hogy a szoftver optimalizálása révén az eszköz gyorsabb is lesz, bár azt azért nehezen hisszük, hogy teljesen megtáltosodna. Ugyanakkor a 770-es nagyfelbontású a kijelzőjét minél több kütyüben szeretnénk viszontlátni, ez ugyanis minden korábbi PDA és hordozható eszköz képernyőjénél sokkal jobb minőségű.