Péntek este rendeztek hazánkban először mobiltelefon-hajító versenyt. A Finnagora finn kulturális, tudományos és gazdasági központban (mindez finnül: Suomen kulttuurin, tieteen ja talouden keskus) tartott rendezvény apropója Bruno Maximus festőművész kiállítása volt, melyen a különös finn népszokásokat megörökítő képeket mutattak be.
A stílus a lényeg
Az ötéves múlttal rendelkező mobiltelefon-hajítás annak ellenére inkább szabadidős tevékenység, mint sport, hogy már világbajnokságot is rendeztek, s a budapesti rendezvényen is minden kelléke megvolt a profi versenyeknek: pálya, pontozóbírók és díjeső a megmérettetés végén. A Finnagóra stílusversenyt hirdetett, azaz nem a távolság számított, hanem a dobás stílusa és pontossága.
A képre kattintva megnézheti képgalériánkat!
Hanna Helavuori, a Finnagóra igazgatója lapunknak elmondta: a fantáziadús finn versengések jellemzően egy-egy finn városhoz kötődnek. Míg például a feleségcipelésnek, vagy a mocsári focinak évszázados hagyománya van, a telefonhajigálás - ahogy maga a mobiltelefónia is - fiatalabb. Mobiltelefon-hajítási versenyt Savonlinna város lakói rendeztek először 2000-ben (egyébként a város operafesztiváljáról ismert igazán), azóta minden évben ott tartják a világbajnokságot - melynek első díjait zömmel finnek viszik el. Bogdán Lilla, a Finnagora tanácsadója a verseny meghirdetésekor az [origo]-nek úgy nyilatkozott, hogy kevésbé az ismert készülékgyártó, a Nokia finnországi székhelyének, mint inkább a finnek technológiai orentáltságának köszönhetően alkulhatott ki e szokatlan tevékenység.
Sporteredmények
helyezés | név | pont |
1. | Päivi Mähönen | 57 |
2. | Kati Rönty | 52 |
3. | Nagy Lászlóné | 45 |
Az első díj egy Bruno Maximus-festmény volt, melyet a nyertes maga választhatott ki, de apró ajándékot kapott valamennyi gyermek is, akik indultak a versenyen. A jó hangulatú rendezvény szervezői a széthullott készülékek elszállításáról is gondoskoztak: a pozdorjává zúzott telefonokat egy veszélyeshulladék-tartó ládába gyűjtötték.