Gyurcsány Ferenc jó blogger

Az iWiW soha nem lesz fizetős, a politikusok blogolni fognak, az enciklopédia pedig már kúl dolog - tudtuk meg a Magyar Telekom székházában megrendezett Web 2.0 Symposiumon. Helyzetjelentés a magyar webkettőről.

Még az sem teljesen egyértelmű ugyan, hogy mi az a Web 2.0 (a továbbiakban: web2), a rendezvényt megnyitó beszédében György Péter már a Web 3.0-t említette, amelyet véleménye szerint azok alkotnak majd meg, akik kiszorultak a web2-ből. De kanyarodjunk vissza a web2-höz: míg az esztéta kulturális megközelítésben igyekezett definiálni a fogalom jelentését mint egyfajta mítoszt, addig Simó György T-Online-vezér ennél jóval gyakorlatiasabb volt. Az ő értelmezésében a web2 az interneten zajló markáns változások sora, amelyekre a legnagyobb magyar internetszolgáltatónak is reagálnia kell.

A T-Online legismertebb reakciója pedig az iWiW közösségi portál felvásárlása volt, ami nagy visszhangot keltett a magyar interneten. Simó az új szerzeménnyel kapcsolatban elmondta: az új tulajdonos gondolkodik ugyan azon, hogyan lehetne profitot termelni a közösségi oldallal, de maga az iWiW soha nem lesz fizetős. Ha egyes prémium szolgáltatásokat csak pénzért tennének is elérhetővé, ezeket a felhasználókkal együttműködve alakítanák ki. A T-Online első embere ígéretet tett arra is, hogy átnézik az iWiW adatvédelmi rendelkezéseit, és ezeket összhangba hozzák a tulajdonos egyébként szigorúan megszabott adatvédelmi szabályozásával.

Mire jó a szabad licenc?

A rendezvény kezdetén a Creative Commons-mozgalomról volt szó, amely könnyített felhasználási lehetőséget biztosít a hagyományos copyrighthoz képest. A Creative Commons (röviden CC) licencek így a kulturális javak eddiginél szabadabb megosztását és újrafeldolgozását teszik lehetővé, de a fő kérdés az volt: honnan lesz a pénz, ha a művek szabadon másolhatók?

Bodó Balázs, a mozgalom egyik magyarországi vezetője erre azt a választ adta: a CC-s licencelés a művek terjesztése révén nagyobb kapcsolati háló kialakítását teszi lehetővé az alkotók számára, ami végül eljuttathatja őket arra szintre, hogy profitálhatnak is tevékenységükből. Használatában egy kicsit le is vagyunk maradva: bár a Creative Commons elsősorban az amatőr alkotókat hivatott segíteni, Magyarországon eddig elsősorban a nagy nevek: a Magyar Elektronikis könyvtár, az origo és a webnaplót író Gyurcsány Ferenc élt az általa nyújtott lehetőséggel, a bloggerek között viszont még nem honosodott meg használata - említette meg Bodó.

Fotó: Fábián Évi

Tényleg Gyurcsány blogol

Gyurcsány Ferenc maga írja a blogját - derült ki Keszthelyi András, a miniszterelnök tanácsadójának szavaiból a rendezvény blogokkal foglalkozó részének első előadásában. Amikor a webnapló írásának ötlete először felmerült, akkor Gyurcsány tanácsadói írták meg az első szövegeket, és az volt a terv, hogy a miniszterelnök csak jóváhagyja azokat. Ezt maga Gyurcsány utasította el, így végül az első - beköszöntő - bejegyzés kivételével valóban ő volt a bejegyzések szerzője.

A naplót a tanácsadó szerint kétféle olvasó látogatja: a közönség egy része a politikára, másik része pedig a miniszterelnök magánéletére kíváncsi. Ezt az jelzi, hogy két bejegyzés vonzotta a legtöbb (több mint 1400) hozzászólást: a Gyurcsányék házassági évfordulójáról, valamint a tervezett reformokról szóló. A Gyurcsány-bloggal kapcsolatban felvetődött az is, hogy a miniszterelnök közzétehet-e itt hivatalos bejelentéseket, de ezt a kérdést nyitva hagyta. Megemlítette viszont, hogy a madárinfluenza magyarországi felbukkanásáról pár perccel korábban jelent meg blogbejegyzés, mint ahogy az ezzel kapcsolatos sajtótájékoztatóra sor került.

A polblogoké a jövő

A miniszterelnök tanácsadójának előadását követő kerekasztal-beszélgetésen az is elhangzott: a politikusok számára kényszer, hogy megjelenjenek a blogok által biztosított új felületen is. A vita egyik résztvevője, Babarczy Eszter szerint pedig "Gyurcsány Ferenc jó blogger", mivel blogjában sok minden van, érdekes és jó olvasni, csak az nem dőlt még el teljesen, hogy mi legyen a bejegyzésekhez fűzött hozzászólásokkal. Arra a felvetésre, hogy még nagyon kevés politikusblog, illetve politikai blog olvasható a magyar interneten, Babarczy azzal felelt, hogy szerinte ezek még "berobbanás előtt" állnak, vagyis az elkövetkezendő években - és a közeljövő választási kampányai során - a politikusok blogjai megszaporodhatnak.

Már az enciklopédia is kúl dolog

A Web 2.0 Symposium záróakkordjaként került sor az amatőrök által szerkesztet netes enciklopédiával, a Wikipédiával kapcsolatos vitára. Ebben a népszerű televíziós műveltségi vetélkedőből (is) ismert Vágó Istvánnak jutott az a szerep, hogy támadja a Wikipédiát. Vágó szemmel láthatóan alaposan felkészült a szabad enciklopédiából, amelynek szerkesztési elveit kritizálta, például azt, hogy a magyar táltos egyház okkultista, áltudományos álláspontja is tényszerűen szerepel annak oldalain.

A hátsó sor: bloggerek munkában

Gervai Péter, a magyar Wikipédia alapítója, és Hanák Dávid, a SZTAKI munkatársa azzal védték meg a bárki által szabadon írható enciklopédiát, hogy az nem próbálja meg eldönteni, mi igaz, és mi nem, hanem minden elméletet igyekszik a maga helyén bemutatni. Hanák arra is figyelmeztetett, hogy maga a Wikipédia nem használható elsődleges forrásként, csak a legrelevánsabb forrásokat mutatja be egy adott témában.

A bírálatok mellett a Wikipédia elismerést is kapott: Vágó István és a konferencia szervezője ugyanis próbára tette annak szerzőit, vagyis a magyar nyelvű oldalakat szervező közönséget. Amikor Kossuth nevét a róla szóló bejegyzésben átírták Kosut-ra, Vágó szerint a szerkesztők körülbelül 3 perc után visszaállították a helyes állapotot, amikor pedig a Worcester-szósz nevét javították ki (a hibás *Worchesterről), akkor valaki meg is köszönte a korrekciót. Kelemen Gábor, a Magyar Nagylexikon Zrt. vezérigazgatója elismerte az online tudástár azon érdemét, hogy minimális költséggel fenntartható, szemben a méregdrágán készülő hagyományos enciklopédiákkal, és megemlítette azt is: a Wikipédiának köszönhetően már az enciklopédia is "kúl" dolog lett.