A netezés is nehéz a fogyatékkal élőknek

Az internetes oldalak jelentős része nem felel meg a teljes elérhetőség feltételeinek, s ez részben a webfejlesztők tudatlanságával magyarázható - derült ki egy brit kezdeményezés kapcsán.

Pedig a webes fejlesztők számára több szabvány iránymutatása is rendelkezére áll ahhoz, hogy olyan weboldalakat készítsenek, amelyeket bárki gond nélkül böngészhet. Példaértékű az Európai Unió honlapja, mely megfelel a Web Accessibility Initiative (kezdeményezés a web hozzáférhetőségért) ajánlásainak. A webben rejlő lehetőségek minél jobb kihasználásával, az egymással együttműködő technológiákkal, és mindezekre használható szabványok kidolgozásával foglalkozó W3 konzorcium (W3C) feladata azoknak az előírásoknak a kidolgozása, melyeket - mint mostanában kiderült - a fejlesztők és a honlapüzemeltetők zöme figyelmen kívül hagy.

A brit felmérés kapcsán a Fogyatékosok Jogai Bizottság nevű szervezet kidolgozott egy útmutatót a használható webkikötők legjobb gyakorlatairól. A hat területet lefedő ajánlás megfogalmazói több szektorból verbuvált szakemberek, így az egyetemi és állami, üzleti és civil szférából egyaránt képviselik a használható web elveit.

Szabvány, de keveseket érdekel

Mi micsoda?

-HTML: Hyper Text Markup Language - hiperszöveg jelölőnyelv
-XML: Extensible Markup Language - bővíthető jelölőnyelv
-OWL: Web Ontology Language - webontológiai nyelv
-WAI: Web Accessibility Initiative - kezdeményezés a web hozzáférhetőségért

Sajnos azonban a szabványok, útmutatók valójában csak a ajánlások, a webes fejlesztőknek nincs kötelezettségük arra, hogy elfogadják, vagy akár csak szem előtt tartsák azokat. Így fordulhat elő, hogy a böngészőfüggetlen, akadálymentes web csak ezekben az ajánlásokban ölt testet, a valóságban az internet így soha nem működött. Pedig az olyan technológiai szabványok, mint a HTML vagy az XML, OWL vagy az ajánlások, mint a fentebb említett WAI megteremtik az elvi lehetőségét a mindenki számára élvezhető webnek.

A brit kezdeményezés ugyan szigetországi felmérésre épít, és egy újabb használhatósági leírásról szól, - szintén csak elméletben - mi magyarok nem állunk rossz pozícióban: a világon ugyanis egyedül nálunk lett nemzeti szabvány két specifikációból: a már ismertetett OWL-ből és az RDF-ből (ez utóbbi az erőforrásleíró keretrendszert rövidíti). A W3C magyar irodája és az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával bejegyzett szabvány jelentősége abban rejlik, hogy a teljes dokumentáció elérhető a fejlesztők részére magyarul. A szabványosított specifikációkat pedig már használják: a Nemzeti Audiovizuális Archívum és a Nemzeti Digitális Adattár egyaránt az OWL ajánlásai alapjánt épült.

ITTK-Infinit - [origo]