Nemrégiben a Sony hivatalosan is bejelentette, hogy az előzetes ígéreteivel ellentétben a Playstation 3 nem lesz kapható november 17-én Magyarországon, de Ausztriába is hiába utaznának érte az érdeklődők. Elmarad tehát a világpremier, az európai Playstation-rajongók egymás vállán sírták ki magukat, esetleg felhívták orosz és ausztrál bajtársaikat is - ők szintén csak jövőre juthatnak a játékgépre.
Japán mellett Amerika azért megkapja a szükséges adagot - a Microsoft ellen tűzzel-vassal küzdeni kell, bármi áron. Egyre többen azonban éppen ezért bírálják a Sony legújabbkori stratégiáját.
Ki nyeri meg a konzolháborút?
Felmerül a kérdés, hogy miként juthatott ilyen kínos helyzetbe a konzolpiac eddigi koronázatlan királya, a késedelemnek lesznek-e drasztikus következményei a konzolháborúra, illetve globálisan a Sonyra nézve?
A hivatalos magyarázatban a gyártó szűkszavúan csak annyit közölt, hogy tajvani partnerei késésben vannak az új generációs Blu-ray DVD-meghajtók gyártásával. Ez hihetően hangzik, hiszen egy új technológia bevezetéséről van szó. Legyünk azonban ennél igényesebbek és ássunk mélyebbre.
Ha követjük a híreket úgy tűnhet, hogy a Sony - hiába áll mögötte majdnem 200 millió eladott Playstation - ez alkalommal tényleg bajban van. Egyre többen kongatják a vészharangokat a Playstation 3, sőt általában az egész cég körül. Az odáig természetesen rendben van, hogy a vetélytársai igyekeznek besározni a piacvezetőt, de jelenleg ott tartunk, hogy a független szakértők is egymásra licitálva festenek egyre sötétebb képet a Sonyról. Igaz, a legtöbb nyilatkozat így kezdődik: "nagy baj lesz, ha...", "nem lesz második eljövetel, ha...". De vajon tényleg van esély arra, hogy a PS3 megbukjon?
Túlzott önbizalom?
Az, hogy a cég gyártási nehézségekkel küzd, nem egyedi jelenség. Tavaly év végén a Microsoft sem tudott elegendő Xbox 360-ast szállítani boltokba, holott a redmondiak új generációs játékgépe igazából nem tartalmazott kiforratlannak mondható, vadonatúj technológiákat, mint a PS3-ban alkalmazott Cell processzor, vagy kék lézeres DVD. Ez a késés tehát aligha okozna különösebb gondot a cég megítélésében, ha nem társulna hozzá az a tény, hogy a Sony már így is közel egy év előnyt adott legnagyobb vetélytársának, a Microsoftnak. Az Xbox 360 ugyanis a világ legtöbb országában már nagyjából egy éve kapható.
Ésszerű azonban mindezek ellenére is azt feltételezni, hogy a rajongók kitartanak, a gép és a játékok pedig nem okoznak majd csalódást - legalábbis a 2007-re ígért programok biztosan nem. Ráadásul az eladási adatokat figyelembe véve egyelőre közel sem mondhatnánk azt, hogy a Microsoft letarolta volna a piacot. Japánban például az Xbox 360 kifejezetten hideg fogadtatásban részesült, jó esély van rá, hogy a Sony az új Playstation megjelenésének első napjaiban több konzolt értékesít majd, mint amennyi az új generációs Xboxból egész évben fogyott.
Ide kívánkozik Kaz Hirai észak-amerikai Sony-vezér véleménye, aki korábban szerényen úgy nyilatkozott, hogy a következő generáció addig nem kezdődik el, amíg ők azt nem mondják, hogy elkezdődött. Most már tudjuk tehát, hogy ez a jeles esemény Európában 2007 márciusában kezdődik. Már, ha hiszünk az említett úrnak: elvégre ő ígérte korábban a novemberi európai premiert is...
A másik oldalon azaz egyszerű tény áll, hogy a Sony számos területen nem tudott a kellő dinamizmussal reagálni az eseményekre. A zenelejátszók piacán az Apple ütötte ki, ráadásul azzal a megalázó extrával karöltve, hogy nemcsak a hardver tekintetében lépte le a japán céget: még az online zeneüzletből is az előbbi cég gazdagszik dacára annak, hogy a Sony saját lemezkiadóval rendelkezik.
Muszáj sikeresnek lennie a PS3-nak
Ezen a területen teljesnek mondható a vereség, annak ellenére is, hogy Connect néven egy ideje már elérhető a Sony internetes zeneboltja. A televíziók piacán a Samsung mért kegyetlen csapást a Sonyra - jelenleg a japánok itt a Bravia márkanevű típussal igyekeznek visszaszerezni megkopott hírnevüket. Említésre méltó még, hogy a filmforgalmazás időnként jelentős bevételt hoz a Sonynak, de a Da Vinci-kód már közel sem volt akkora siker, mint például a Pókember második része.
Érdekes, hogy a japán részvénytulajdonosok és a rajongók egy része már olyan véleményeknek ad hangot, hogy a Sonynak nem kellene mindenáron a Microsoft és a szabványok tekintetében a fél világ ellen vonulnia. Kiemelik az ugyancsak japán Nintendót, ahol nem az a cél, hogy uralják a világot játékgépeikkel, egyszerűen csak szórakoztatni akarják az embereket.
Bátran mernek újítani, és a döntéseiket nem feltételenül az befolyásolja, hogy rettegnek a konkurenciától. Ez a csoport úgy gondolja, hogy valaha a Sony is egy ilyen bátor újító volt, és a megoldást nem a megalomániában vélik megtalálni, hanem az ötletes, szórakoztató eszközökben, játékokban - vélhetőleg ezzel ellensúlyoznák a Microsoft hideg profizmusát. Levonható a tanulság: ha a PS3 sikeres lesz, akkor megoldódnak a Sony gondjai, de ha bármi nehézség lesz, az alaposan megtépázhatja a japán cég jövőjét.
PC Guru Online