Eltűnhetnek a PC-s játékok a boltokból

Ha az ember tőlünk egy óceánnal nyugatabbra bemegy egy játékszoftver-boltba, előbb-utóbb furcsa hiányérzete támad: a fél focipálya méretű projektorokon nyomuló és egész falakat betöltő polcokon sorakozó Playstation- és Xbox-játékok mellett hol van a PC-s felhozatal? Ha rákérdezünk, az eladó elnéző mosollyal egy sarokban árválkodó polchoz vezet, ahol csendesen szomorkodnak a PC-s játékok dobozai - és talán azt is hozzáteszi, hogy PC-re már érdemesebb az internetről megrendelni és azon nyomban le is tölteni a játékokat.

Bár pár éve még őrültségnek tűnt az internetes játékterjesztő rendszerek ötlete, ma már teljesen nyilvánvaló a létjogosultságuk, hiszen egyszerre adnak megoldást a PC-s piac több problémájára is. Először is ott a játékboltok polchelyeinek kérdése: egyre több konzolgép mutatkozik be (csak az elmúlt egy-két évben: Xbox360, PlayStation3, Nintendo Wii, Sony PSP, Nintendo DS), és a régiek is csak lassan mennek ki a divatból, tehát óhatatlanul is egyre több játék jelenik meg - a boltokban viszont nagyjából ugyanannyi hely van a polcokon.

Polcpénz a helyekért

Azokon a polcokon, ahonnan az átlagvásárló, aki konkrét elképzelés nélkül megy be a boltba, válogat. A Sony persze minden követ megmozgat, hogy a Playstation-játékok kerüljenek a polcokra, a Microsoft és a Nintendo ugyanígy lobbizik a saját platformjaiért. A PC pedig... Nos, a PC gazdátlan ilyen szemszögből (bár a Microsoft a Vista megjelenésével mintha ilyen téren is megmozdulna a Games for Windows-kampánnyal). Még szép, hogy egyre kevesebb hely jut a PC-s játékoknak a boltokban, ha senki sem fizet az elfoglalt területért. Egy internetes boltban ilyesfajta probléma nyilvánvalóan nincs.

Aztán ott a kalózkodás, ami hatalmas bevételkiesést okoz a játékkiadóknak minden platformon, de leginkább PC-n hódít - egy digitális disztribúciós rendszerben viszont könnyedén vissza lehet ellenőrizni a szériaszámokat és kiszűrni az esetleges feltört verziókat. Továbbá észrevétlenül fel lehet telepíteni a legújabb patcheket a felhasználók gépreire, akik így- talán - nem érzékelik annyira az elkapkodott, félkész állapotban kiadott játékok különböző hibáit.

Választék a Steamen

Végül nem PC-s specialitás, viszont a digitális terjesztés legnagyobb előnye, hogy a játék a fejlesztőtől egyetlen megállóval (a letöltőrendszer üzemeltetőjén keresztül) rögtön a játékoshoz kerül, ahelyett, hogy végigjárná a szokásos útvonalat: fejlesztő - kiadó - helyi disztribútor - nagykereskedő - kiskereskedő labirintusát, ahol mindenki szépen ráteszi a maga kis hasznát a játék árára, amely így elég magas lesz. Digitális terjesztésben a játék tehát jóval olcsóbb lehet, úgy, hogy közben a fejlesztő is több pénzt kap a munkájáért (napjainkban általában a boltban kifizetett ár alig 10-20 százaléka jut el a játék készítőjéhez).

Steam

A vetélytársak

A Steam mellett más cégek is megpróbálnak haladni a korral, és digitális terjesztési hálózatokat kiépíteni - ami persze nem megy olyan egyszerűen (nem véletlenül került a Steam kifejlesztése tízmillió dolláros nagyságrendű összegbe). A reményteli konkurensek közül éppen most zárták be a Tritont, ahol a nyár egyik slágerjátékát, a Preyt lehetett letölteni; a másik nagy vetélytársnak kikiáltott Gametap pedig csendesen haldoklik, igazán izgalmas, exkluzív letölthető játékok híján. A riválisok közül lassan már csak az IGN-Gamespy médiabirodalom által futtatott Direct2Drive marad talpon, ami technikailag jócskán elmarad a Steamtől, viszont a kínálata jóval szélesebb, játékok mellett filmek és tévésorozatok is szerepelnek benne.

Az előnyök tehát nyilvánvalóak, a szükséges sávszélesség eléggé elterjedt, az online fizetési módszerek kellően biztonságosak, ennek megfelelően hódítanak is a digitális játékterjesztési megoldások. Az első számú hálózat a Steam, amit az évtized játékának kikiáltott Half-Life fejlesztőcsapata, a Valve készített, és aminek a bemutatkozása a szintén hatalmas sikerű Half-Life 2-vel történt meg 2004 végén. A rendszer a kezdeti bukdácsolások után mára eléggé kiforrott: az ember regisztrál, megadja a bankkártyaszámát, aztán csak kattint és vásárol, mint egy webshopban, és a játék már töltődik is a gépre a háttérben. A Steam emellett intézi a multiplayer meccseket, aránylag jó hatásfokkal szűri ki a csalókat, és újabban már üzenetküldő szolgáltatást is kínál.

Persze hiába a technikai háttér és a végtelen "polchely", ha nincs mit tenni azokra a "polcokra" - a Steam ezzel a problémával sokáig küszködött, de az utóbbi hetek sajtóközleményeiből ítélve ez a gond megoldódni látszik. Eleinte csak a Valve saját fejlesztésű játékai voltak elérhetők a rendszerben, ráadásul a boltival azonos áron (és egy doboz, kézikönyv és hasonlók nélküli, kézzel nem fogható játékért az ember nyilván kisebb kedvvel ad ki pénzt), de lassan sikerült több fejlesztőt és kiadót is rávenni szoftvereik online terjesztésére. Az első fecske a hagyományos terjesztésben nagyot bukó, a Steamen azonban sikeres kultusz-kalandjáték, a Psychonauts volt, majd jött a második világháborús sláger-akciójáték Call of Duty két részének steames újrakiadása, a Strategy First stratégiai játékokkal foglalkozó kiadó teljes repertoárja. A legújabb hírek pedig arról szólnak, hogy a bolti premierrel egyszerre elérhető a karácsonyi piac nagy durranásának ígérkező fantasy akciójáték Dark Messiah of Might and Magic, illetve a legendás Sid Meier játékai közül a Civilization sorozat és a Pirates.

A Steam tehát erősen nyomul, de hogy valóban ez (és a gombamód szaporodó klónjai) határozza meg majd a PC-s játékpiac közeljövőjét, egyelőre kérdéses. A nagy kiadók húzódoznak digitálisan terjeszteni a játékaikat (a legnagyobb Electronic Arts csak most kezdett el kísérletezni ezzel a Battlefield 2 mini-kiegészítőivel), és tulajdonképpen arról sincs még hiteles adat, hogy mennyire kelendőek a steames játékok, megéri-e egyáltalán az egész letöltős hókuszpókusz. Mindenesetre az irányt kijelölték, a Steam kinőtte gyerekbetegségeit, a játékok fizetős letöltögetése kényelmes megoldás - az pedig sokszor bebizonyosodott már, hogy az emberi lustaságra építeni tuti siker...

(PC Guru)