ACDSee Photo Editor (3.rész)

Ezúttal a maszkolásról, mint fotószerkesztési eljárásról lesz szó egy gyakorlati példán keresztül, amely vélhetően megoldást nyújt sok más problémához is.

Néha nehéz megtalálni egy képre a megfelelő expozíciót: bár a tájrészlet jó, az égbolt túl fehér, részlettelen, pedig szép bárányfelhők úsztak rajta. A fénymérőt az égre irányozva jobb az eredmény a felhők tekintetében, ilyenkor viszont a tájrészlet lesz sötét. Mi a megoldás? Két, körültekintéssel elkészített fotó ugyanarról a témáról és az ACDSee Photo Editor, egy kis réteg-bűvészkedéssel.

A teljes művelet lényege a jó alapanyag. Két fotóra van szükség ugyanarról a témáról, pontosan ugyanarról a helyről készítve. Emiatt célszerű az állvány használata és statikus téma választása. A két kép között semmi különbség ne legyen, kivéve az expozíciót. Automata gépeknél célszerű először az épület tömbje, vagy a táj felé fordítani a gépet, rögzíteni az expozíciót (AE-L, vagy félig lenyomott exponáló gomb), majd a képet átkomponálva elkészíteni a végleges kivágást. Ezután az ég felé fordítva fényt mérni, majd az expozíciót rögzítve újra elkészíteni az előbb komponált fotót. A nehézség abban áll, hogy problémás lesz mindkét esetben ugyanazt a képkivágást beállítani. Manuálisan is beállítható gépnél már könnyebb lesz a helyzet, hiszen elég a fénymérőre hagyatkozni, majd
a mérthez képest 1-2 fényértékkel alul-, és felülexponálni a két képet.

Ezután következhet a fényképek betöltése az ACDSee Photo Editorba. A két fotó az Editor alján lévő ablakrészben választható ki, bármelyikre duplán kattintva. Legyen ez elsőként a sötétebb kép, amelyiken helyesen kiexponált az ég! Egy gyors CTRL+A, majd CTRL+C billentyűkombináció és a kijelölt kép máris a vágólapra került. Innen könnyen bemásolható lesz a másik fotó fölé. Dupla kattintással átváltva a világosabb képre és lenyomva CTRL+V billentyűkombinációt, ez máris megtörténik. A világos képet tartalmazó réteg fölött egy sötétebb található, és kettejük közül az utóbbi látható.

A látható, felső rétegből csak az égre, azaz a kép tetejére lesz szükség, a kép alján az alul lévő rétegnek kell átlátszania. Ezen segít a maszkolás. Egy lágy átmenetes maszk készítésével a felső rétegből csak a teteje látszik majd, míg az alsóból csak az alja, vagyis mindkettőből a jól exponált rész. Képszerkesztő módból át kell váltani maszk-szerkesztő módba, melyhez az Object paletta alján lévő négy (réteg/maszk) ikonra lesz szükség. Az ikonok balról jobbra:

Edit Image (Mask Visible): A kép szerkeszthető, de látható a rajta lévő maszk is.
Edit Mask (Image Visible): A maszk szerkeszthető, közben látható a kép is.
Edit Image (Mask Invisible): A kép szerkeszthető, a maszk láthatatlan.
Edit Mask (Image Invisible): A maszk szerkeszthető, anélkül, hogy látszana a kép.

Ezek közül a második ikont érdemes választani, így a maszk szerkesztése közben végig látható a kép is.

A maszkot valóban úgy kell elképzelni, mint egy farsangi álarcot: ahol lyukak vannak a maszkon, ott kilátszanak az alatta lévő arc részletei. A képszerkesztésben készített rétegmaszk is hasonlóan működik. Ez egy fekete fehér kép, amely azt jelzi a szoftvernek, hogy az adott réteg mennyire legyen átlátszó egy bizonyos területen. A fehér maszk területek teljes átlátszatlanságot jelentenek, a fekete részeken pedig eltűnik a réteg tartalma, tehát az alatta lévő réteg fog érvényesülni. A szürke színű maszk területek részleges átlátszóságot jelentenek. Minél közelebb van a szürke maszk a feketéhez, annál kevesebb látszik a rétegből. A maszk festhető ecsettel, rajzolható ceruzával, készíthető kijelölés színezésével, vagy lágy átmenet készítésével. Példánkban az utóbbi módszert használjuk, így a két réteg közötti átmenet szinte észrevehetetlen lesz.

A rétegsor kis nézőképének jobbján található üres négyzet a maszk előnézeti képe. Alapesetben fehér, tehát a hozzá tartozó réteg tartalma átlátszatlan. Maszk nézetbe kapcsolva és a képre festve az ablakban láthatóvá válik a maszk.

A végső lépések megkezdése előtt érdemes ellenőrizzni a beállított elő-, és háttérszínt. Az előtérszín fekete, a háttérszín fehér legyen. A felső réteg legyen kijelölve, majd bal egérgombbal kattintás az Object paletta második réteg/maszk ikonjára (Edit Mask-Image Visible). Átmenet készítéséhez a Gradient Toolra lesz szükség, amely a Create eszközcsoport második eleme. Ha nem ez az ikon látható, a jobbra lévő nyílgombbal nyitható a menü.

Mi egy függőleges vonalat húztunk az átmenetes eszközzel a kép alsó harmadától a felső harmadig. Az opciós sorban az Apply Gradient gombbal véglegesíthető a lépés. A véglegesítés előtt a kijelölési vonal még áthelyezhető a képen, így befolyásolva az átmenet hatását.

A maszk nézőképén jól látható az átmenet. A fekete képrészek teljesen átlátszóvá váltak a felső rétegen, itt az alul lévő képréteg világos fái tűntek elő. Csak a fehér területek alatti réteg maradt látható a fenti rétegből a kék éggel és a felhőkkel.

A végső képen egyértelmű a változás és egy kis gyakorlással az egész műveletsor nem tart tovább két percnél. A képet az ACDSee saját .APD formátumába mentve a legközelebbi betöltésnél is szerkeszthetők maradnak a rétegek, bármely más fájlformátum mentésénél a rétegek sajnos egyesülnek.

A következő részben egy kissé könnyebben emészthető témakör kerül terítékre, az ACDSee egyszerű szerkesztési lépései, a képforgatástól a vágáson át az automata fotójavító eszközökig.

B.P.
(www.digiretus.hu)