Sulinet Expressz: búcsú és számvetés

2003 óta, tavaly év végéig összesen 88 milliárd forintot költöttek a vásárlók arra az 1,7 millió informatikai termékre, amelyeket a Sulinet Expressz program keretében vettek meg.

Tavaly, a program utolsó évében költötték el a legtöbb pénzt: mintegy 26 milliárd forintot, ugyanakkor ebben az időszakban vásárolták a legkevesebb terméket: 165 ezer konfiguráció kelt el egy év alatt. A program első évében (ami csak fél év volt, hiszen 2003 júliusában indult a Sulinet Expressz), még 22 milliárd forintért félmillió terméket adtak el - és ebből csak 35 ezer volt a komplett számítógép.

Kezdetben háromszor hatvanezer

Emlékezetes: a program indulásakor még rendkívül széles volt a vásárolható termékek skálája. Az oktatási tárca a digitális analfabetizmus felszámolására hirdette meg a programot, így álláspontjuk szerint az informatikai eszközök jelentős köre belefért az adókedvezményes termékek közé. Ám az indulás után fél évvel kivették a kedvezményesen vásárolható termékek köréből a digitális videokamerát, majd rá három hónappal a digitális fényképezőgépet is - ez utóbbi döntést egyébként komoly vita előzte meg, nem is értett vele egyet mindenki.

Nem sokkal később - 2004 nyarán járunk - kiterjesztették a kedvezményezettek körét: míg korábban a program nevéhez hűen csak iskolások (szülei) és pedagógusok vásárolhattak sulinetes termékeket, megszűnt ez a szigorítás. Bizonyos jövedelemhatárig bárki vásárolhatott, és igényelhette az adókedvezményt a program keretében elköltött pénze után. Szintén ekkortól szűnt meg a tartós bérbeadási és lízingelési lehetőség - pedig ezekkel akár egyetlen számítógép ára után három éven keresztül is visszaigényelhető volt 60-60 ezer forint (összesen tehát 180 ezer forint).

Az adókedvezmény mértéke egyébként szintén változott: ekkortól már csak a termék árának felét, de legfeljebb 60 ezer forintot lehetett leírni - korábban akár a termék teljes árát, ám maximum 60 ezer forintot igényelhettek vissza a résztvevők. A 60 ezer forintos plafon egyébként az összes igénybevehető adókedvezményre vonatkozik, így aki más jellegű kedvezményt is érvényesített volna - például felnőttképzésre fordított összeg után - annak valamelyik visszatérítésről le kellett mondania. Ezt követően már csak szűkült a vásárolható eszközök köre - 2005 októberére eltűnt a programból valamennyi alkatrész, és maradt a komplett számítógép monitorral, vagy anélkül.

Fellendítés + fehérítés

A Sulinet Expressznek azonban nem csak az informatikai eszközök elterjedésének segítése volt a célja, hanem a számítógép és alkatrészpiac fellendítése és kifehérítése. Köztudott, hogy a számítástechnikai kereskedőcégek egy része korábban igyekezett balkézről beszerzett - azaz márkás, de például vámfizetés nélkül behozott - alkatrészek forgalmazásával jövedelmezőbbé tenni vállalkozását. A sulinetes termékek esetében erre azonban nem volt mód, hiszen az eredetet, a törvényes behozatalt igazolni kellett.

Az évek során jelentős forgalmat bonyolító kereskedők adó formájában végső soron az államkasszát is támogatták - igaz, olyan értelmű összesítés sosem született, ami a kereskedők Sulinet Expressz előtti és alatti áfa- és nyereségadóbefizetéseit vetette volna össze. A jóváírás összegéről csak 2006-ra vonatkozó - becsült - adat áll rendelkezésre: közel tízmilliárd forintot kalkulált a programiroda, mint az adózók bevallásában megjelenő, sulinetre hivatkozó kedvezményt.

Bár sok kritika érte a programot - elsősorban az adófizetők pénzének nem kellő körültekintéssel való felhasználásával vádolva a Sulinet Expresszt bevezető Oktatási Minisztériumot -, kétségtelen tény: sokan juthattak így első számítógéphez, digitális fényképezőgéphez, s még többen tudták feljavítani elavult otthoni gépüket. Noha az ország háztartásainak számítógép ellátottságáról szóló statisztikák pozitív hatásról adnak számot, ezeket is többféleképpen lehet értelmezni - e számbavételek megbízhatóságának kapcsán is felmerülhetnek aggályok -, kétségtelen: kevesés olyan polgár van az országban, aki vagy maga, vagy a baráti, ismerősi, munkatársi körében valaki más ne vett volna valamilyen terméket az adókedvezmény igénybevételével: tehát használtuk, kihasználtuk.