Ingyen netet kerestünk a levegőben

Ha bekapcsolunk egy wifis notebookot Budapesten, igen valószínű, hogy hamarosan talál magának nyitva hagyott vezeték nélküli hálózatot. Ilyenkor mázlink van, vagy az emberek tényleg felelőtlenül bánnak a routereikkel? Felderítő körút és wifi-térkép megdöbbentő eredménnyel.

Azt persze jól tudjuk, hogy Budapest belvárosában már jól el vagyunk látva legálisan használható hotspotokkal, hála a szórakozóhelyek, kávézók, éttermek gondos tulajdonosainak - ehhez elég ránézni a Hotspotter térképes adatbázisára. A városközpontban már csak azért is bőven lehet találni wifi-hálózatokat, hiszen ez a legegyszerűbb módszer egy iroda internettel való ellátására falfurkálás nélkül. Mi ezért inkább a lakosság wifi-használati szokásaira voltunk kíváncsiak, ezért inkább lakónegyedekben, külvárosokban néztünk szét.

A saját notebookos tapasztalat mellett igen ösztönzően hatott vállalkozásunkra egyik taxis ismerősünk is, aki az autóban egyébként navigációs célra használt PDA-jával rendszeresen netezik teljesen ingyen. A rutinos war- és taxidriver nagyon jól ismeri a belvárosi drosztok közelében lévő hotspotokat, de mint elmondta, akkor sem jön zavarba, ha az egyik külső kerületben szeretné egy kis képnézegetéssel ("csöcsikék") elütni az időt, amíg fuvarra vár. Bár mi otthon vagy vendégségben rendszeresen látjuk a szomszéd hálózatát, a sofőr is megerősítette gyanúnkat, hogy valóban összefüggő wifi-szőnyeg borítja a fővárost, sok nyitva hagyott kapuval - így magunk is szerettük volna szemügyre venni, mi a helyzet.

Első kör: mélységi felderítés laptoppal

Első felderítő körutunkat nemes egyszerűséggel laptoppal (egy iBookkal) a kézben sétálva ejtettük meg. Speciális felszerelést, antennát nem használtunk, csupán egy olyan ingyenes szoftvert (KisMac), amely részletes adatokat szolgáltat a környékbeli wifi-hálózatokról. Fel nem törtük egyiket sem, viszont ha találtunk nyitottat, akkor megpróbáltunk belépni, hogy lássuk: lehet-e az utcáról internetezni mások wifijével, és ha ez sikerült, a sebességét is lemértük. Bár a teljes várost nem járhattuk be egy délután alatt, igyekeztünk többféle lakónegyedben szétnézni.

A sebességgel általában nem volt gond

Ahogy elhagytuk az Infoparkot, először egy ismert egyetemi kollégium közelében telepedtünk le egy padra a XI. kerületben. Itt 17 wifi-hálózatot láttunk, amelyből 8 teljesen védtelen volt, és egyikükre pár kattintással csatlakozni is tudtunk. Már első próbálkozásunk sikeres volt: 3 megabit/másodperces sebességgel neteztünk a parkból, miközben az egyik első emeleti ablakból egy idős néni érdeklődő tekintete kísérte ténykedésünket. Nem akartunk nagyobb feltűnést kelteni, így indultunk is tovább. Következő állomásunk egy csendes kertvárosi utca volt az egyik épülő metróállomás közelében, ahol a céges reklámtáblák tanúsága szerint sok vállalkozás székelt a közeli házakban. Egy házfalnak támaszkodva 20, kicsit kijjebb sétálva az árnyékból máris 23 hálózatot láttunk. Negyedük tárva-nyitva, de a jelek túl gyengék voltak a netezéshez.

A játszótereken általában van internet...

A közeli lakótelep és a kertváros határán az első toronyház tövében alig akartunk hinni a szemünknek, amikor harmincnál is több hálózatot látott a szoftver, de valószínűleg ide is messziről verődtek a rádióhullámok, mivel belépni egyikre sem tudtunk - bár közülük öt védtelen volt. A szemközti irodaház nyitott ablakából már igen szúrós szemekkel figyelt minket egy hölgy a méricskélés közben. Ő talán sejtette, miben mesterkedünk, hiszen az épületen az Antenna Hungária cégtáblája virított. Nem zavartattunk magunkat, inkább csak matattunk tovább a géppel, de a hölgy nem küldte ránk a portást, mielőtt tovább mentünk volna.

Az autóban már GPS-t is bevetettünk

A közeli lakótelepre besétálva kétszer nyitottuk ki a notebookot: az iskola melletti játszótéren pingpongozó gyerekek nem is sejtették, hogy akár LAN-partyzhatnának is a helyben fogható hat nyitott hálózat valamelyikén - egyébként tíz szomszédos wifit látott a gép. Egy közeli toronyház tövében már csak hat használható jelerősségű hálózatot láttunk, ebből három nyitva is volt, és kis kattintgatással netezni is sikerült. Érzékenyebb módba kapcsolva szoftverünket viszont máris 22 router jeleit fogtuk be.

Úgy döntöttünk, Dél-Budát ezzel kivégeztük, így átbuszoztunk Zuglóba. Egy villákkal, társasházakkal beépített zöldövezeti lakónegyedben fogtuk a legjobb netet: az egyik utcasarkon 12 hálózatot fogtunk be, amelyek egyikén 5 megabit/másodperces sebességgel tudtunk netezni. Pár sarokkal lejjebb még csak 6 hálózatot fogtunk be, egy közeli, nagyobb házaktól körbevett játszótéren viszont 17-et. Itt már óvatosabbak voltak a netezők, mivel ez utóbbiak közül csak hármat nem védett titkosítás.

Mi meg tudtuk állni a rosszalkodást

A közelben trolira szálltunk, hogy átvágjunk a XIV. kerületen. Útközben kis kihagyás után több mint tucatnyi hálózatot fogtunk be, de alaposabban csak az egyik lakótelep házai között nézünk szét. Ismét a játszótér mellett telepedtünk le, ahol ismét 17 wifi-router jeleit fogtuk be. Az itteni eredmény tovább erősítette a már korábban alakuló átlagot: a felhasználók harmada általában sehogy, másik harmada a gyengébb, WEP titkosítással védi wifijét, a harmadik harmada pedig az erősebb WPA-val, és néhányan egyéb trükköt is bevetnek, például titkosítják a hálózati azonosítót. A legtöbb hálózat viszont a gyárilag beállított nevet viseli, kisebb részük pedig gazdája vagy valamilyen környékbeli utca vagy a vállalkozás nevét.

Vajon honnan jön az 5 megabit?

Következő, egyben utolsó állomásunk Kőbánya volt: a villamosról még nem láttunk netet, a városrész központjában viszont egy szobor talapzatára letelepedve már 8 darabot láttunk, amelyek fele volt nyitva. Egy véletlenszerű próbálkozással - az internetes dokumentációkban elérhető gyári adatokat figyelembe véve - az egyik gondatlan felhasználó routerének beállításait is meg tudtuk nézni, tehát akár előle is elzárhattuk volna az eszközt az utcáról. Úgy döntöttünk, nem állítjuk át kínaira a konfigurációs felület nyelvét, inkább besétáltunk a közeli toronyházak közé. Itt kerülgettük egy kis ideig az italbolt mellett hangoskodó családot, valamint a játszóteret elfoglaló fiatalokat, és egy félreeső helyen nyitottuk megint a gépet. Az eredmény: 11 hálózat, ebből kettő védtelenül.

A végeredmény minket is megdöbbentett: kis túlzással azt mondhatjuk, hogy aki elég kitartó, egy kis keresgélés és pár száz méteres gyaloglás árán szinte bárhol ingyen netezhet a fővárosban. Az is bíztató viszont, hogy a felhasználók többsége védi a hálózatát, még ha nem is elég jól - egy tapasztaltabb hackernek ugyanis nem állja útját a WEP titkosítás.

Második kör: wifi-térképezés autóval

Második próbálkozásunk nem minőségi, inkább mennyiségi gyűjtés volt, amihez autóba ültünk egy izmos akkuval felszerelt Dell laptop, illetve egy Garmin GPS társaságában. A noteszgépen egy ingyenes NetStumbler szoftverrel folyamatosan a közelben lévő wifi-jeleket vizsgáltuk, s ha a masina hálózatra bukkant, rögzítette aktuális tartózkodási helyünk földrajzi koordinátáit, valamint az elérési pont paramétereit - pl. hogy védett-e az adott elérési pont. A végeredmény egy megközelítőleg pontos wifi-térkép lett, melyet a GPSVisualizer.com honlap segítségével generáltunk le.

Amatőr készítésű wifi-térképünk (a kép nagyban):
a zöld szín nyitott, a piros zárt hotspotokat jelöl

Közel száz kilométeres budapesti furikázásunk során laptopunk megdöbbentően sok hotspotot érzékelt, sokszor a legkevésbé várt helyeken is - például a Margit híd közepén is wifi-jelekre akadtunk. Gépünk az esti túra során összesen 3666 darab hotspotot regisztrált, melyek közül 1241 nem használt semmiféle titkosítást. Bár ez utóbbiak között több száz ingyenes vagy fizetős, de nyilvános vezeték nélküli hálózat található, szép számmal akadtak nem megfelelően beállított otthoni routerek is. Ez a szám ráadásul a valósnál optimistább is, szoftverünk ugyanis egy kalap alá vette a gyenge és a komoly titkosítást használó hálózatokat, s csak a teljesen nyitottakat kategorizálta nem biztonságosnak.

Mit mond a jog?

Sokan azért nem törődnek otthoni wifijük biztonságával, mert úgy vélik, ugyan ki akarna betörni hozzájuk, milyen fontos adatot lehetne ellopni a játékra és chatelésre használt otthoni PC-ről? Ebben még lehet is igazság, de a dolog inkább fordítva egyszerűbb: ha valaki valamilyen internetes visszaélésre készül, nyilván nem saját otthoni elérését fogja használni ehhez. Ehelyett elég kimennie az utcára, és keresnie egy elérhető hotspotot ehhez, a rendőrök pedig majd annak tulajdonosánál kopogtatnak például pedofil fotók terjesztése miatt.

A tulaj felelőssége, hogy megvédje a wifit

Mint azt Juhász Károlytól, a hírközlési fogyasztói jogok biztosától megtudtuk, nem védett hálózaton keresztül elkövetett bűncselekmény esetében a hatóságok az óvatlan tulajdonost felelősségre vonhatják, mivel neki kell gondoskodnia a hálózat biztonságos működéséről.

Magyarországon nem annyira hackerek vagy a járókelők, mint inkább vékony pénztárcájú egyetemisták vagy spórolni vágyó szomszédok lógnak más nyitva hagyott wifijén. De vajon büntethető ez? A Btk. vonatkozó passzusa (300/C. §, 1. bekezdés) kimondja: "Aki számítástechnikai rendszerbe a számítástechnikai rendszer védelmét szolgáló intézkedés megsértésével vagy kijátszásával jogosulatlanul belép, vagy a belépési jogosultsága kereteit túllépve, illetőleg azt megsértve bent marad, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő." Ha jól értjük, ez arra vonatkozik, ha valaki feltöri a védelmet, vagy meglévő jogosultságával él vissza - de mi a helyzet védtelen hálózattal?

A Nemzeti Hírközlési Hatóságnál (NHH) érdeklődésünkre elmondták: olyan esetben, ha valaki egy nyitott, ám nem nyilvános használatra szánt wifi-hálózatra lép be egyszerű netezés céljából, nehezen bizonyítható, hogy kárt okozott a hotspot gazdájának. Ha azonban a hálózatot akár a leggyengébb titkosítás is védi, annak kijátszása már bűncselekménynek minősül. Az internetszolgáltatók saját szerződési feltételeikben szabályozzák, hogy ügyfeleik milyen módon tehetik elérhetővé lakáson belül, vezeték nélkül. Háztartáson belüli megosztás az esetek többségében engedélyezett, nyilvános hotspot üzemeltetése azonban nem.