Egyre több országban cenzúrázzák a netet

Az elmúlt évek során jelentősen nőtt azoknak az országoknak a száma, amelyekben a helyi vezetés cenzúrát gyakorol az internetes tartalmak felett s tartóztat le embereket saját gondolataik publikálásáért - számolt be az Amnesty International.

Tim Hancock, az emberi jogi szervezet brit kampányigazgatója szerint számos ország vette át Kínától az internet használatának azt a módját, amely gátolja a szabad véleménynyilvánítást, s nem tartja tiszteletben a felhasználók anonimitását sem, egyedül a gazdasági bővülés elérése érdekében teszi lehetővé számukra a világháló elérését.

Míg öt évvel ezelőtt ez a magatartás csupán maroknyi ország kormányzatára volt jellemző, napjainkra már többtucatnyi államban alkalmazzák az interneten a valamilyen okból kártékonynak ítélt tartalmak blokkolását, vagy tartóztatják le a helyi vezetést bíráló felhasználókat.

Egyre több helyen cenzúrázzák a netet

A rangos egyetemek kutatóinak részvételével életre keltett OpenNet kezdeményezés keretében 41 országot vizsgáltak meg, s ezek közül 25-ben valamilyen formában tapasztaltak internetes cenzúrát, vagy bizonyos honlapok elérését tették lehetetlenné, vagy például kényesnek ítélt keresőszavak használatát tiltották le. Kína mellett többek közt Azerbajdzsánban, Burmában, Bahreinben, Etiópiában, Iránban, Marokkóban Pakisztánban és Szaúd-Arábiában alkalmaznak kontrollt a világhálós tartalmak felett, de a listán India és Dél-Korea is megtalálható.

A tartalomszűrés mellett ezekben az országokban gyakran bezárnak egy-egy webhelyet, internetkávézót nem megfelelő politikai nézetei miatt, míg az egyszerű felhasználók kedvét börtönbüntetéssel veszik el az online véleménynyilvánítástól. Februárban például egy 22 éves egyiptomi bloggert ítéltek 4 év börtönre "a vallás lenézése" és az egyiptomi elnök becsmérelése miatt.

Kína a legprofibb cenzor

Napjainkban a 144 milliós internethasználói táborral rendelkező Kínában működik a legszofisztikáltabb szűrőrendszer, amellyel a weboldalak tartalma mellett az e-mailek és sms-ek tartalmát is monitorozni tudják: a tiltott szavakat tartalmazó üzeneteket automatikusan blokkolják, vagy vizsgálatot indítanak küldője ellen.

Azoknak az internetes cégeknek, amelyek a kínai piacon is képviseltetni kívánják magukat, ugyancsak alkalmazkodniuk kell a helyi cenzúrához. Az Amnesty International korábban már bírált több technológiai óriáscéget ezért a tevékenységéért. A Google-t például azért, mert az elindította keresőszolgáltatásának cenzúrázott változatát, a Yahoo pedig adatokat szolgáltatott a kínai hatóságoknak két újságíró letartóztatásához. A Microsoft politikai nyomásra zárt be egy, a rendszerében tárolt blogot, míg a Cisco a netcenzúrázást lehetővé tevő rendszert szállította - írja a Telegraph online kiadása.

Az emberi jogi szervezet jelentésének publikálásával párhuzamosan újra elindította Irrepressible.info címen elérhető weboldalát, amelyen folyamatosan összegyűjtik az internetes szólásszabadsággal kapcsolatos híreket, információkat.