A vidék sem marad le széles sávban

Közreadta a Nemzeti Hírközlési Hatóság azt a statisztikáját, mely településszintig lebontva mutatja meg a széles sávú internet-hozzáférések elterjedtségét. Az első két helyen egy fővárosi kerület áll, de nem igaz, hogy a vidékieket kevésbé érdekli a világháló.

A napokban publikált statisztika azokat a fix széles sávú internetkapcsolatokat vette számba, melyekről maguk a szolgáltatók számot adtak. Nem szerepel benne a mobilos internet - egyfelől, mert csak az UMTS-rendszerű, vagy annál gyorsabb hozzáféréseket lehetett volna számbavenni, ám azok az ország kevesebb mint száz pontján érhetők el, másfelől pedig mert ezek nem egyetlen fix helyen használható kapcsolatok, épp az a lényegük, hogy nem csak egy településhez köthetők, bárhol használhatók. Szerepel viszont a statisztikában a kábeltévés, dsl-típusú, műholdas, wimaxos, ethernetes, mikrós és rádiós hozzáférés - feltéve, ha előfizettek rá, tehát az ingyenesen használhatók szintén kimaradtak. Csak 2835 település szerepel a statisztikában, mivel a többi 340 hazai településen semmilyen széles sávú elérés nem létezik.

Budavár és Palota a két véglet

Budapest I. kerületében jut ezer lakosra a legtöbb internet-hozzáférés: a 24 ezer lakosú kerületben 12 ezer széles sávú hozzáférés található, tehát minden második budavári lakosra jut egy (a pontos szám egyébként: 1000 lakosra 486 végpont jut). A lakossági hozzáférések száma egyébként több mint tízezer, és négyezren vállalatként fizetnek elő. Szintén sokat netezhetnek Terézvárosban, Budapest VI. kerületében. A 41 ezer ott élőre 12 ezer lakossági és 2800 vállalati hozzáférés jut: ezer lakosonként tehát 386 széles sávú kapcsolatot fizetnek az ott élők. A legrosszabb helyzetű budapesti kerület a XV.: ezer lakosra csak 158 hozzáférés jut - ez sok vidéki településhez, és az országos átlaghoz képest is igen rossz arány. A palotaiak az "országos listán", azaz Magyarország több mint 2800 településének adatait tartalmazó statisztikában a 110. helyen vannak.

A széles sávú hozzáférések vidéki elterjedtségét tekintve legjobb helyzetben a közel háromezer lakosú, Baranya megyei Sellye van: országosan a 3. legnagyobb a gyorsan netezők aránya, a közel háromezer lakosra több mint ezer hozzáférés jut (997-en a magán-, 11-en a vállalati, és 9-en a közszférából ügyfelek). Nagy Attila, Sellye város polgármestere lapunktól értesült, hogy a településen az országos átlaghoz képest kiemelkedően magas a széles sávú nethasználók aránya. Mint megtudtuk: az önkormányzatnak különösebb programja nincs a net népszerűsítésére, a sellyeiek maguk döntöttek a gyorsabb kapcsolat beköttetésén.

	Település	összes előfizető	lakosság	elterjedtség 1000 lakosra	lakossági	vállalati	közszféra	Közháló program
1	Bp. I. kerület	12023	24707	486	10582	1424	7	10
2	Bp. VI. ker.	15758	41839	376	12861	2883	10	4
3	Sellye	1017	2941	345	997	11	3	6
4	Bp. V. kerület	9162	27055	338	6866	2266	20	10
5	Bp. XIII. ker.	35677	109935	324	30953	4663	12	49
6	Budaörs	7965	27004	294	6981	967	1	16
7	Bp. XI. ker.	36808	136577	269	31228	5504	12	64
8	Bp. II. kerület	23409	88058	265	18931	4418	10	50
9	Remeteszőlős	147	574	256	132	15	0	0
10	Bp. IX. ker.	15272	59992	254	12963	2299	8	2

Magyarország szélessávval leginkább ellátott tíz településének listája

Van, ahol tesznek érte

Érdekesebb az összesítésben hatodikként felbukkant Budaörs helyzete: a fővárossal összenőtt, Pest megyei település ugyanis az elsők között volt Magyarországon, ahol az elektronikus ügyintézés felé lépéseket tettek - ez még 2002-ben történt. 2006-ban bevezették az sms-alapú ügyintézést az önkormányzatnál, s a mai napig hatályos a digitális esélyegyenlőség biztosításáért hozott rendeletük, melynek értelmében a város idős lakóinak ingyenes internetoktatást nyújt az önkormányzat. A városháza eddig húszmillió forint körüli összeget költött az elektronikus ügyintézésre, és az üzemeltetést a mai napig hivatalon belül oldják meg. A 27 ezres lakosú településen egyébként közel 8 ezer széles sávú előfizetést regisztráltak, (majdnem ezer vállalati, és hétezer lakossági ügyfelet tart számon az NHH), az ezer lakosra jutó hozzáférések száma 294.

Wittinghoff Tamás, a város polgármestere megítélése szerint nem egy, hanem több tényező együttes hatására alakult így a helyzet. Emlékeztetett, hogy Budaörs gazdasági mutatói igen jók, az autópálya és a főváros közelsége, a jól kiépített infrastruktúra több nagyvállalatot vonzott a városba, ahol a munkanélküliség 1 százalék alatti. A polgármester szerint a város lakóinak egy része vezető beosztásban dolgozik munkahelyén, részben munkájukhoz, részben az életmódjukhoz köthető, hogy evidencia az otthoni széles sávú hozzáférés. A polgármester szerint az a tény, hogy magas a hozzáférések arányának, a jó gazdasági adottságoknak, a városban megtelepedett cégeknek és a lakosság összetételének egyaránt köszönhető, illetve mindezek nyilván egymásra is hatnak.

Teleház Császártöltésen

A legkisebb majdnem a legjobb

A táblázatban a harmadik vidéki település a szintén Pest megyei, alig 600 lakosú, az ország legparányibb helységének számító Remeteszőlős. Itt 147 széles sávú előfizetést regisztráltak, így az ezer lakosra jutó hozzáférések száma 256. Szathmáry Gergely, a 2002-ben Nagykovácsiból levált település polgármestere elmondta: Remeteszőlős egy korábbi üdülőtelep, ahol valaha csak hétvégi házak álltak. A lakosság gyakorlatilag csak a fővárosból kiköltözőkből áll. Az önkormányzat internettel kapcsolatos tevékenysége kimerült abban, hogy pár éve nagyon erőltették egy helyi szolgáltatónál a hálózatfejlesztést. Ennek révén adódott a lehetőség a kistelepülés polgárai számára, hogy kábeles internet-hozzáférésre fizessenek elő. Sajátosság még, hogy Remeteszőlős lakónak a személyi jövedelemadóbefizetései kiemelkedően magasak az országban. Érdekesség, hogy az iWiW kapcsolati hálóján 152-en vallják magukat remeteszőlősinek, tehát a település lakónak negyede regisztrálta magát - ez ugyan megfelel az országos átlagnak, de mivel net elterjedtségének mértéke kiemelkedő, így a kettő közti aránytalanság feltűnő.

A Baranya megyei Bólyon idén nyáron adták át a város minden lakását behálózó optikai hálózatot, melyet az önkormányzat építtetett ki. Mivel az NHH statisztikája 2007 júniusi adatokat tartalmaz, értelemszerűen a bólyiak internetes aktivitása sem mutatkozhat még a statisztikákban, de érdemes rögzíteni, hogy a széles sávú hálózat átadásának idején az ezer lakosra jutó hozzáférések száma 160 volt, ami a századik legmagasabb arány az országos listán. Az összesítésben szerepel a közel hétezer lakosú Nagyecsed is, ahol - írd és mondd - egyetlen széles sávú hozzáférés található. Mint Kovács Lajos polgármester érdeklődésünkre elmondta: épp a statisztika készítésének időpontjában fejlesztették azt a kábeltévés hálózatot, amely mára 4-500 család számára viszi el a tévé és az internet jeleit. Így a statisztika akkor pontos volt, ám mára szerencsére jobban állnak a város lakói a gyors net terén.

Nem mindig látszik, de érdemes tenni érte

Annak boncolgatása, hogy hol a legalacsonyabb az elterjedtség, értelmetlen, hiszen számos településen van csak egy-két előfizetés, így az ezer főre jutó hozzáférések száma - a lélekszámtól függően - egy, de akár nulla is lehet. Érdekesség ugyanakkor, hogy kevés helyen találni több vállalati előfizetést, mint lakosságit, de nem példa nélküli a jelenség: a Győr-Moson-Sopron megyei Rábapatonán például négy céges ügyfél is lakik, miközben magánelőfizető egy sincs.

Feltűnő, hogy bár van önkormányzat, ahol példaértékű erőfeszítéseket tesznek az internet elterjesztése érdekében, olyan helyen is lehet magas az egy főre jutó hozzáférések száma, ahol a városházának nincs koncepciója ugyanerre. Pintér Róbert szociológus, az Információs Társadalom és Trendkutató Központ tudományos és stratégiai igazgatója szerint ugyanakkor a helyi közösségek - akár az önkormányzat, akár a lakók - rengeteget tehetnek azért, hogy felkeltsék az érdeklődést egy település lakóiban a gyors internetre. Pintér hangsúlyozta, hogy nem csak az önkormányzatot kell kiemelni, mint a széles sáv terjedésének katalizátorát, hiszen az olyan közösségi projektek sem kizárólag a helyi közigazgatásra épültek, mint a csákberényi teleház - sőt, az egész teleház mozgalom -, vagy a szegényeknek netet és számítógépet biztosító Login-projekt. A szociológus szerint nincs garancia arra, hogy egy helyi kezdeményezés mindenképpen sikeres lesz, mégis nagy jelentőségűnek tartja, ha van olyan polgár, aki élére áll, egy internetet népszerűsítő helyi projektnek.