A Wikileaks nem tűnt el teljesen az internetről, csupán az oldalt kiszolgáló szerver IP címe és a wikileaks.org domain név közti kapcsolatot volt kénytelen törölni a szolgáltató, azaz törölték a "nagy internetes telefonkönyvből". A kiszivárogtatott információkra kíváncsiak és a szólásszabadság barátai a 88.80.13.160 számsort a böngésző címsorába írva továbbra is böngészhetik az oldalt. Továbbá élnek az oldal nem amerikai domainregisztrátornál lévő címei is, például a wikileaks.be.
Az oldal elérhetetlenné tételéhez vezető pert a svájci Julius Baer bankcsoportról indította miután a héten a csoportot pénzmosásban való segédkezéssel vádoló dokumentumok jelentek meg a Wikileaksen. A dokumentumtár oldalra azóta kikerült a bankcsoporttal folytatott levelezés, illetve a perről szóló sajtóközlemény is. A BBC által megkeresett svájci bank sajtóosztálya nem kommentálta az ügyet, arra a kérdésre sem válaszoltak, hogy a kiszivárgott dokumentumok valóban befolyásolhatják-e folyamatban lévő svájci perek eredményét.
Bár a bírói ítélet elrendelte a hosting szolgáltatás megrendelőjének, a domain név tulajdonosának, a szolgáltatások kifizetéséséhez használt bankkártya tulajdonosának és az tárhelyhez hozzáférő IP címekhez kapcsolódó kiadását, az oldalra anyagot küldők az oldal anonimitása miatt nincsenek veszélyben. A Wikileaks több szenzációs kiszivárogtatás helyszíne volt az utóbbi időkben. Több, nem a nagyközönségnek szánt, anyagot közöltek az Egyesült Államok guantanamói fogolytáboráról, de ide kerültek ki a német állami trójai programról szóló információk is.
Bár a Wikileaks szemmel láthatóan jól kezeli a helyzetet, és a fő domain törlése ellenére elérhető maradt, üzemeltető megtették a szükséges lépéseket. Az oldalon található dokumentumok tükrözését létrehozták a Cryptome.org oldalon, és torrenten is letölthetővé tették.