A tajvani alaplapgyártó által felhasznált ötlet semmiképp nem mondható újnak, hasonló zárt ciklusú motorokkal az 1600-as évek óta kísérleteznek már. A készülék nevét adó Robert Stirling pedig 1816-ban szabadalmaztatta a hőerőgép tökéletesített verzióját. Azóta a nagy hatékonyságú légmotor a mini tengeralattjáróktól kezdve a hatalmas parabolatükrökkel működő naperőművekig számos helyen feltűnt, mégis ez az első eset, hogy a számítástechnikában is megjelenjen ez a technológia.
A légmotor az ígéretek szerint a hőenergia hetven százalékát tudja majd visszaforgatni a lapkakészlet hűtésébe. Az MSI által bemutatott környezetbarát hűtő zárt rendszerként működik, így a felhasználónak nem kell foglalkoznia a töltésével vagy karbantartásával. A rendszer csupán bizonyos hőfok elérése után indul be, így alacsony hőmérsékleten még a ventillátor keltette zaj sem zavarja a környezettudatos számítógép-használókat. A kísérleti technológia egyelőre nem alkalmas arra, hogy a processzorok nagy fordulatszámú hűtőit is leváltsa, ám a kevéssé melegedő alkatrészek hűtésére tökéletesen alkalmas lehet.
Azok számára, akiknek a videó csupán étvágygerjesztőnek volt elegendő, a Stirling-motor történetével és felhasználási területeit hosszan tárgyaló kékenergia.hu portál megfelelő szócikkét ajánljuk, amely még egy Stirling-motoros gramofont is bemutat. A Sulinet oldala pedig még ennél is tovább megy, és leírást ad egy házilag elkészíthető, egyszerű hőerőgéphez.