Nem akarnak a tagországok távközlési szuperhatóságot

Az európai uniós tagországok nagy része nem támogatja az uniós hírközlési szabályozó hatóság létrehozását - derült ki a tagállamok távközlési ügyekkel foglalkozó minisztereinek csütörtöki luxembourgi találkozóján.

A csúcshatóság felállítását az Európai Bizottság javasolta az uniós belső hírközlési piac továbbfejlesztését szolgáló keretszabályozásra tett kezdeményezéseinek keretében. Jelenleg ilyen testülettel az unió nem rendelkezik, csupán egy lazább szerveződésű csoporttal (ERG), amely a tagországok nemzetközi távközlési hatóságait tömöríti.

Nagy az ellenállás

Viviane Reding távközlési biztos többször értésre adta, hogy az "uniós kormány" szerint leginkább a "szuperhatóság" lenne alkalmas arra, hogy az árak csökkentésének és a verseny növelésének irányában terelje az ágazatot. Ezt az elképzelést azonban számos kritika érte, például az Európai Parlament és a nemzeti hatóságok részéről.

Mint Bóna Ákos, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium hírközlési szakállamtitkára a csütörtöki ülést követően az MTI-nek nyilatkozva elmondta, a találkozón egyértelmű volt, hogy a tagállamok többsége sem támogatja ezt az elképzelést, helyette "a meglévő eszközrendszerből szeretne tovább építkezni". Ez volt a magyar hozzászólás lényege is - tette hozzá. Reding biztos az eszmecserét követően jelezte, hogy tudomásul vette a tagállamok véleményét, és tovább keresi a megoldást, amellyel a megfelelő, hatékony szabályozást létre lehet hozni.

Június az utolsó határidő

A csütörtöki találkozón a keretszabályozás vitájában érintett három alapkérdés az európai spektrumgazdálkodás reformja, a piacszabályozási eszközrendszer és az intézményi témák voltak. A szabálycsomag vitája folytatódik, de várhatón még ebben az évben lezárul. A többi napirendi pontról szólva Bóna Ákos elmondta, hogy szó volt a találkozón a digitális frekvenciatöbbletből származó előnyök uniós kihasználási lehetőségeiről, az egységes európai információs tér létrehozását célzó i2010 program félidős értékeléséről, illetve az európai hálózat- és információbiztonsági ügynökség működésének meghosszabbításáról.

Az ülés utáni sajtótájékoztatón szó esett az úgynevezett adatroaminggal kapcsolatos árproblémákról is. Miután tavaly brüsszeli központi szabályozással sikerült jelentősen leszorítani a több országot érintő mobiltelefon-hívások tarifáit, az Európai Bizottság azt tervezi, hogy hasonló beavatkozással csökkenti az sms-ek, mms-ek és internetes adatküldemények árát is. Mint az ERG soros elnöke, Pataki Dániel nemrégiben elmondta, immár a szabályozó hatóságok is támogatják, hogy Brüsszel ilyen lépést tegyen, azzal a feltétellel, hogy a bizottság figyelembe veszi a tavalyi hangroamingdöntés tapasztalatait. Reding most azt mondta, hogy amennyiben ebben a hónapban a szolgáltatók nem döntenek maguktól a díjcsökkentésről, júliusban Brüsszel élni fog a központi beavatkozás eszközével.