A döntés egy olyan ügyben született, ahol a vádlott nem csupán a fájlcserélgetést tagadta, de azt is állította, hogy a kifogásolt időpontban máshol nyaralt. A vád ugyan ragaszkodott az állásoontjához, hogy a tulajdonos felelőssége a hálózat lezárása, hogy tudta nélkül ne történhessen jogsértés a kapcsolatot használva. Első fokon ez elégnek is bizonyult a bíróság előtt, a fellebbviteli bírák azonban máshogy ítéltek. Az új döntés szerint túl csekély annak az esélye, hogy a nyitva hagyott hálózatokat törvénysértő módon használják az emberek, ahhoz, hogy a drót nélküli routereket üzemeltetőket kötelezni lehessen a titkosítás használatára.
A mostani ítéeket nem jelenti, hogy a nyílt hozzáférési pontot üzemeltetőket a továbbiakban nem fogják a bíróság elé citálni jogsértési ügyekben. Abban azonban már biztosak lehetnek az ilyen ügybe keveredő wifi tulajdonosok, hogy helyzetük nem reménytelen. A hatásos védekezéshez persze nem árt, ha a wifi-tulajdonosok be tudják bizonyítani, hogy az adott időben más is használta hálózatukat.
Hazánkban eddig egy alkalommal hozott a bíróság wifis ügyben ítéletet. A tavalyi év novemberében ítélték el azt a fiatalembert, aki egy kisváros családi házas övezetében lelt nyitott hotspoton óvatlanul netezni kezdett. Az ügyben hozott ítélet szerint a kósza hálózatokra való csatlakozás lopásnak számít, még akkor is, ha a hálózat tulajdonosa semmilyen titkosítással nem védte le wifijét. Az elkövető azonban megúszta figyelmeztetéssel, az okozott kilenc forintos kárt nem kellett megtérítenie.